A magyar lakásállomány közel kétötöde terhelt jelzáloggal. A lakásvásárlási tranzakciók jelentős részénél felmerül tehát az a probléma, hogy hitellel terhelt lakás eladásából tudjuk csak részben fedezni az újonnan megvásárolandó lakás árát. Nézzük meg, hogy működik ez a gyakorlatban, mire kell figyelnünk.

A kamatok csökkentését a bank forrásköltségeit meghatározó elemek csökkenése tette lehetővé: a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatrátája, a pénzpiaci kamatok (LIBOR, BUBOR) és az országkockázati felár is mérséklődött az elmúlt hónapokban.

Lakásvásárláskor számos kérdés merülhet fel a kölcsönnel kapcsolatban: milyen kritériumokat támaszt a bank a magánszemélyekkel, illetve a vállalkozókkal szemben? Mi alapján vizsgálják a hitelképességet és vajon számít-e, ha csak első lakásvásárló vagy?

A jelzálog alapú hitelek folyósításának egyik feltétele, hogy a fedezetként felajánlott ingatlanra a kölcsönigénylő legalább tűz és elemi kár kockázatokra, és legalább az ingatlan értékbecslő által megállapított hitelbiztosítéki értékének erejéig vagyonbiztosítást kössön, és e biztosítás kedvezményezettjeként a kölcsön összege és járulékai erejéig a hitelintézetet jelölje meg. Milyen lakásbiztosítási szerződést kössünk?

Mindennek ára van, szól a mondás és nincs ez másképp a kölcsönök esetében sem. A korántsem egyszerű ügymenet számtalan rejtett költséget tartogat, amelyekkel érdemes számolnod.

Népszerű, ám kockázatos a devizahitel – figyelmeztetett a PSZÁF már 2006-ban. A felügyelet Tényleg értem? című fogyasztóvédelmi kiadványának második kiadása 2008-ban jelent meg, s ma még aktuálisabb mind 2 évvel korábbi elődje.

A lízing nagyon hasonlít a bérlethez. A magyar értelmező kéziszótár szerint a lízing a bérletnek az a változata, amelyben a bérelt tárgy meghatározott idő elteltével a bérbe vevő tulajdonába megy át. Ennek fényében lássuk közelebbről, mi is tulajdonképpen a lakáslízing!

Sokkal hálásabb téma lenne azzal foglalkozni, hogy ki az, aki minden bizonnyal hitelképes. Azonban tisztában vagyok azzal, hogy a hitelképtelenség kérdésének elemzése fontosabb és többet segít a hitelfelvevőknek, továbbá úgy érzem, hogy ez a megközelítés a "ki hitelképes?" kérdés megválaszolásában is segít.

Emelkedtek a banki kamatok, jutalékok és a költségek, a hitelbírálati idő is jelentősen nőtt. Egy-másfél hónapba is beletelik, míg megszületik a döntés, a jelzáloghiteleknél pedig megnőtt az önerő mértéke. Az ingatlan úgynevezett menekülési értéke (az az érték, amit a bank figyelembe vesz, ha az ügyfél nem fizetne) a korábbi 80-90 százalékról mára 65-75 százalék körülire esett.

Napjainkban nagyon gyakran halljuk ezt a kifejezést, főleg a lízingelt autó megjelölést. Ez a leggyakoribb, de nem is gondolnánk, hogy mi mindent lehet még lízingelni, lízingre venni. De kezdjük az elejéről.

Alig akad ma olyan ingatlan, amit ne terhelne jelzálogjog. De vajon mi történik, ha valaki nem fizeti a törlesztőrészleteket? Vajon valóban a banké lesz a lakás?

THM. Banki hirdetések apró betűs rövidítése. Az ezt követő százalékos számérték arról hivatott bennünket tájékoztatni, hogy mennyibe is kerül hitelünk. De vajon tényleg ennyit fizetünk kölcsönünkért? Hitelszerződésünk aláírását megelőzően adósságunk minden költségével tisztába kerültünk? Mire érdemes figyelnünk, mielőtt hitelezőt választunk? A február 1-én hatályba lépett új THM rendelet kapcsán ezen kérdésekre kerestünk válaszokat a Central European Credit segítségével.

A megfelelő lakáshitel megtalálása nem könnyű feladat, de ha tisztában vagyunk az alapvető fogalmakkal, a hitel költségeivel és a hitelbírálat főbb lépéseivel, akkor könnyebben eligazodunk a sokféle finanszírozási lehetőség között.

Önrész nélkül lakáshitelt csak kétféleképpen lehet felvenni. Néhány bank magas jövedelemszint és szigorú jövedelemvizsgálat mellett akár a vételár teljes összegére hitelt nyújt. Ha ez nem megy, akkor egy másik ingatlan bevonása jelenthet megoldást. De vajon valójában így járunk jobban, vagy ha megpróbáljuk a minimális 5-10 százalékos önrészt valamilyen módon előteremteni?

A Fészekrakó programot valójában két rendelet és egyes jogszabályok módosítása alkotja. Az egyik rendelet a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezességvállalásról szól, a második pedig a lakásfinanszírozásról. A Fészekrakó programhoz kapcsolódóan módosításra került a személyi jövedelemadó törvény, ami a szociális célra bérbe adott lakások lakbérének adómenetességét mondja ki, a költségvetési törvény pedig állami garanciavállalást nyújt - a köztisztviselők és a fegyveres erők tagjai mellett - a közalkalmazottak, bírák, ügyészek és igazságügyi dolgozók lakáshiteleire is. Cikkünkben a Fészekrakó program elemeit mutatjuk be részletesen.

Nem egyszerű az eligazodás, ha választani szeretnénk a piacon található egyre bővülő hitelkínálatból. A reklámokban az előnyöket hangsúlyozzák, a hátrányokat magunknak kell felfedezni az apró betűs részek között. Másrészt nem mindenki pénzügyi szakember, ezért nem biztos, hogy a szabadidőnket kondíciós listák és üzletszabályzatok olvasásával szeretnénk tölteni. Cikkünk 15 példán keresztül hívja fel a figyelmet arra, mi mindenre kell figyelni, hogy később ne kelljen megbánni egy elhamarkodott döntést és hosszú ideig viselni egy kedvezőtlen hitel terheit.

Ma már nagyon ritka a 100%-ban készpénzes lakásvásárlás/felújítás, hát még a kizárólag saját erőből finanszírozott építkezés. Bár a reklámok elárasztanak minket jobbnál jobb kondíciókkal kínált devizahitel és lízing ajánlatokkal, mielőtt döntenénk nézzük meg alaposan a támogatott hitellehetőségeket!