A körbetartozás már évek óta komoly problémát jelent a magyar cégek körében. Nagy mértékben igaz ez az építőiparra, ahol igen jelentős tartozások is felhalmozódhatnak, előidézve ezzel cégek kényszerű megszűnését is. Ugyanakkor ezzel összefüggésben, különösen a lakáspiacon a lakosság, a magánszemélyek is szembesülnek a káros hatásokkal.
Az építőipari körbetartozások felszámolása érdekében vezették be azt a törvényi szabályt, mely kimondta, hogy az építési vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon jelzálogjog illeti meg biztosítva a vállalkozói díjkövetelés kifizetését. Ezt a rendelkezést azonban az Alkotmánybíróság 2010. március 29-én eltörölte. Hogy miért?
A kötbér egyre elterjedtebb a szerződések körében. Legalábbis azoknál a szerződéseknél, melyet a felek valóban átgondoltan, jogi szempontból is szakszerűen készítenek, készíttetnek el. Mi ennek az oka?
Azon túl, hogy a kötbér leegyszerűsíti a későbbi viták rendezését, fontos szerepe van abban is, hogy a szerződő feleket a megfelelő és határidőben történő teljesítésre sarkallja. Nem mindegy azonban, hogy hogyan is használjuk, hogy valóban elérjük vele a célt, ami egyrészt a megfelelő teljesítésre való ösztönzés, másrészt a bekövetkezett károk enyhítése, a jogok érvényesítésének megkönnyítése.
Az elővásárlási jog sokak számára hangzik ismerős kifejezésként, és sokan vannak, akik azt is tudják, hogy mit jelent. De biztos, hogy pontosan tisztában vannak a jogi következményekkel? Érdemes röviden áttekinteni néhány fontos szabályt!
Az új építésű ingatlan vásárlásakor a vevő egy tökéletes, vadonatúj otthonra vágyik. Sajnos azonban a hibák előfordulása nem annyira ritka, mint a fehér holló. Semmi baj, gondolnánk, hiszen ott a garancia és az eladónak kell kifizetni a javítást. Nem árt azonban vigyáznunk! Hogy mire?
Kis hazánkban van néhány olyan terület, amelyhez mindenki ért, vagy mégsem? Valóban mindenki tudja, hogyan lehetne ismét egy csillogó nemzeti foci csapatunk, vagy hogyan kellene céget vezetni, jó politikai döntéseket hozni és így tovább?
De szerződést kötni azt biztosan mindenki tud, vagy mégsem? Jó-jó lehet, hogy jó szerződést nem mindenki tud írni, de az már biztosan nem lehet kérdéses, hogy hogyan kell egy szerződést megszüntetni! Vagy mégsem?
A felelős őrzés leginkább ahhoz hasonló állapot, amikor valamilyen tárgyat vagy ingatlant valaki úgy tart magánál, hogy annak nem ő a tulajdonosa, de éppen akkor nála van, azaz a birtokában van.
Az építész-tervezővel megkötött szerződést nevezzük tervezési szerződésnek. Ez a szerződés is a vállalkozási szerződés egyik alfaja, így alkalmazni kell annak a szabályait is, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.
A szerződésen kívüli károkozás szabályait kell figyelembe venni akkor, ha valaki egy ingatlan előtt elcsúszik és megsérül azért, mert nem takarították el a havat – nyilatkozta az InfoRádiónak Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A polgári törvénykönyv egy speciális szabálya az épület hiányosságainál a tulajdonost teszi felelőssé a kárért.
A telki szolgalom mint jogi szakkifejezés nem biztos, hogy sokak által ismert, de amit takar, azzal mindenki találkozhatott már élete során. Lássuk közelebbről, mi is ez pontosan!
Az árverés tulajdonképpen nem más, mint hatósági úton történő kényszereladás a legtöbbet ígérő számára. Ez a definíció azonban nem mindenfajta árverésre használható, csupán az ún. hatósági árverésekre. Ilyen típusú árverés sokféle eljárásban alkalmazható, melyek közül a legfontosabbak a végrehajtási eljárás során, az adóhatósági eljárás során és a felszámolás keretében lefolytatott árverések.
Az adásvétel lebonyolításánál gyakran hallhatjuk azt a kifejezést, hogy az eladó tulajdonjog fenntartással él. A tulajdonjog fenntartás nem csak az ingatlan adásvételnél használható. De hogy pontosan mit is takar ez, azt nem biztos, hogy mindannyian pontosan tudjuk.
A lakás, vagy egyéb ingatlan bérleti szerződéseknél, de egyéb szerződésnél is gyakran találkozhatunk a kaucióval. Nem árt azonban tudni, hogy pontosan mi is ez.
Leginkább ingatlanok esetén találkozhatunk a haszonélvezettel. Gyakori, hogy a családban úgy vásárolnak meg egy ingatlant, hogy tulajdonosként már a gyerekek, unokák szerepeljenek a tulajdoni lapon, míg a szülők, nagyszülők az ingatlan haszonélvezői lesznek. Ez önmagában még nem jelent problémát, azt azonban mindenképpen jó tudni, hogy pontosan milyen jogokat és kötelezettségeket jelent, ha haszonélvezeti jogunk van.
A magyar értelmező kéziszótár szerint a birtok valakinek valóságosan a hatalmában levő vagyontárgy. A birtoklás pedig ebből következően az a tény, amikor valaki valamilyen dolgot saját hatalmában tart. A birtoklás a tulajdonjog egyik részjogosítványa. Ugyanis a tulajdonjog révén valaki a saját tulajdonát birtokolhatja - gyakorolhatja felette a tényleges hatalmat -, használhatja, hasznait szedheti - pl. van egy diófám, enyém a dió is, mint a fa haszna - és rendelkezhet vele - pl. lakását eladhatja, bérbe adhatja, kifestheti, átépítheti stb.
Ingatlan vásárlásakor alapvető, hogy pontos képet kapjunk az ingatlan jogi helyzetéről. Erre a legalkalmasabb a tulajdoni lapot kikérni a földhivataltól, amely az ingatlan adatait és az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, jogilag jelentős tényeket tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás egyik alapelve a közhitelesség, mely szerint a bejegyzett jogok és tények fennállását hitelesen tanúsítja. A naprakész bejegyzések területén a földhivatalok mára már ledolgozták korábbi elmaradásukat.
A birtokviszony, mint jogviszony alapján az, aki birtokosnak minősül, mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. A birtoknak tehát elsősorban védelmi funkciója van. Ez alapján, ha a birtokost birtoklásában, azaz a dolog feletti hatalom békés gyakorlásában zavarják, vagy a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztják, birtokvédelem illeti meg. A birtoklást zavaró vagy ellehetetlenítő magatartást tilos önhatalomnak nevezzük.
Nem ritka manapság az olyan eset, amikor fiatalok úgy szeretnének lakáshoz jutni, hogy vállalják idős emberek eltartását. Ilyenkor szoktak előkerülni a tartási és életjáradéki szerződések.
A tulajdoni lap első részén az ingatlan adatait megelőzően rögzítik az úgynevezett széljegyzéseket. Az ingatlannal kapcsolatos beadványok a benyújtás, azaz az érkeztetés napján, vagy az azt követő napon széljegy formájában a tulajdoni lap I. részét megelőzően feljegyzésre kerülnek.
Miért lehet jó a loft lakás? Mert ez az a tér, ami a mai ember életében bekövetkező változásokat követni tudja. A család gyarapodása, az egyre gyakoribb lehetőség az otthoni munkára, a lakás funkcióinak folyamatos alakulását és változását követeli meg.
A legszívesebben mindenki újonnan épített lakásba költözne, hiszen akkor még minden új és feltehetőleg hibátlan is. Azonban még egy új lakásban is előfordulhatnak hibák - hiszen, ami elromolhat, az el is romlik – de mit tehetünk ilyenkor? Mindig van garancia egy új lakásra? És mit jelent pontosan a garancia?
A Kormány 2008 március végén elfogadta a gyorsítási csomag első elemét: az egyes szakmagyakorlási jogosultságok módosításáról szóló szabályozási csomagot (4 kormányrendelet), amely a megfelelő szakember-biztosítás érdekében a tervezők, a szakértők, a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök szakmagyakorlási jogosultsági feltételeit egyszerűsítette.
Modern világunkban már majdnem mindent szubjektív, egyéni benyomások és tapasztalatok alapján osztályozunk. Gondoljunk csak bele, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe akár egy zöldség-gyümölcs kereskedésbe belépve a vásárló. Fontos hogy minden jól kézhez álljon, elérhető legyen a banán, ha le szeretnénk emelni még a legmagasabb polcról is. Fontos a komfort, azaz a kényelem.
Beépítés, ráépítés, túlépítés? Ezek ugyanazt a dolgot jelentik? Nagyon hasonló hangzásúak, tartalmukban azonban mégsem egyeznek. Korábbi cikkeinkben már szót ejtettünk mind a ráépítésről mind a túlépítésről, de ne hagyjuk ki a beépítést sem.
Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ebből a törvényi meghatározásból következően az adásvételi szerződés nem más, mint a dolog tulajdonának vételár ellenében történő átruházása. Ugyanakkor az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni más visszterhes tulajdonátruházás, például vagyoni értékkel bíró jogok (pl. bérleti jog), társasági tagságból eredő jogok (pl. üzletrész) átruházása esetében is.
A társasház, társasház-tulajdon nem más, mint a közös tulajdon egyik fajtája. A társasház fogalma egy speciális tulajdoni formát jelent, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog.
Ráépítésről akkor beszélünk, ha az építkezés teljes mértékben más tulajdonában álló földön történik. Ha belegondolunk, nem is olyan ritkán fordul ez elő. Ráépítéssel állunk szemben akkor, ha az ifjú házasok valamelyikük szüleinek házát bővítik új lakás céljára, vagy a haszonélvező hozzáépít az épülethez. A ráépítés körébe sorolhatjuk azt is, amikor közös tulajdonban álló ingatlanra építkezünk, mint például társasház tetőterének beépítése esetén.
Egy ingatlan megszerzése meghatározó esemény mindannyiunk életében. Sokszor egy élet munkája áll mögötte (és előtte). Ezért igen fontos, hogy tisztábban legyünk a tulajdonjog megszerzésének módjaival, s azzal, hogy milyen módon védekezhetünk a visszaélések ellen.
A köznyelvben gyakran a lakásbérletre is az albérlet kifejezést használjuk, pedig a két fogalom egymástól jogilag különbözik. Az albérlet ugyanis az, amikor a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adja. Mivel több százezer embert érint a lakásbérlet, nem árt tisztában lenni a jogi háttérrel.
Ahhoz, hogy a címben említett esetet elkerüljük, nagyon fontos, hogy az ingatlan adatairól pontos és hiteles információt szerezzünk a tulajdoni lapból, annak is pontosan a III. részéből. A tulajdoni lapot a földhivataltól kérhetjük ki díj ellenében. Az biztos, hogy ha ezt nem hagytuk ki, a későbbiekben teljes joggal hivatkozhatunk arra, hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, az ingatlan-vásárláskor úgymond jóhiszeműen jártunk el.
A vételi jog, más néven opció nem más, mint az adásvételi szerződés egyik válfaja. Az opciós szerződésben a dolog tulajdonosa a vele szerződő félnek vételi jogot enged a dologra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy ez a másik fél, aki nem más, mint a vételi jog jogosultja, a későbbiekben bármikor, egyoldalú nyilatkozatával a dolgot megvásárolhatja, vagyis megszerzi a dolog tulajdonjogát. Maga az adásvételi szerződés a vételi nyilatkozatnak a tulajdonossal történő közlésével jön létre, tehát ekkor már nem kell, hogy a tulajdonos külön hozzájáruljon a vételi jog gyakorlásához.
A haszonkölcsön az, amikor mi a hétköznapi életben azt mondjuk: kölcsönadtam a barátomnak a fűnyírót, hogy a saját kertjében lenyírja a füvet, vagy az autómat, hogy egy hétvégére elutazzon.
Tehát a haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni. A haszonkölcsön mindig ingyenes.
Milyen jó is az, amikor frissen festett, parkettázott lakásunkba belépünk. Azt azonban nem sűrűn tehetjük meg, hogy új lakásba költözünk, ha már a régit unjuk. Ha nincs elég pénzünk a költözéshez, ugyanakkor szeretnénk valami mást, valami szebbet, mint a megszokott, akkor jöhet szóba a felújítás, átalakítás. Sokunknak sajnos nem adatott meg az a képesség, hogy magunk meg tudjuk valósítani a megálmodott lakást, ezért szakemberhez fordulunk, és vállalkozási szerződést kötünk velük.
Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van az sok kellemetlenséggel járhat. Ha például több testvérnek közös nyaralója van, örökös vita folyik arról, hogy ki nyírja a füvet vagy hogy ki mikor mehet nyaralni. De problémát okoz ez akkor is, ha a házastársak vagy élettársak úgy gondolják, hogy nem akarják az életüket már együtt folytatni, és sok-sok beleölt munka és pénz ellenére nemcsak egymásra, hanem a közös lakásra sincs szükségük. Mit lehet jogilag ilyenkor tenni?
Az álmoskönyv szerint a lakásokat 5-10 évente kisebb-nagyobb felújításnak kell alávetni. Így életünk során mindannyiunknak kijuthat akár 10 is belőle. Míg a kisebb felújításokat akár magunk is el tudjuk végezni, a nagyobbakhoz már mestereket kell hívnunk. Hogy ne váljon rémálommá egy ilyen felújítás, annak legfontosabb előfeltétele a jó vállalkozási szerződés. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) segítségével készült cikkünkben ennek kellékeit tekintjük át.
Akkor van valami a tulajdonomban, ha az az enyém. Ha tulajdonomban levő esernyőmet kölcsönadom a munkatársamnak, akkor az a munkatársam birtokába kerül, de nem lesz az övé, hanem az én tulajdonom marad. Mi a helyzet az ingóságok és ingatlanok tulajdonjogával? Elméleti kérdés, de sokat lehet vele tanulni: hogy szűnhet meg a tulajdonjogom? Vagy talán attól nem is lehet megszabadulni?
Alig akad ma olyan ingatlan, amit ne terhelne jelzálogjog. De vajon mi történik, ha valaki nem fizeti a törlesztőrészleteket? Vajon valóban a banké lesz a lakás?
Sokszor kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy lakásbérleti szerződés alapján kell laknunk valahol, vagy éppen pont mi magunk adjuk ki lakásunkat. Nem tűnik bonyolult jogi helyzetnek, néhány érdekes és hasznos szabályt azonban nem árt ismerni, még azoknak sem, akik esetleg saját tulajdonú házban élnek.
Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának fontosabb adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Ahhoz, hogy ez a nyilvántartás naprakész és pontos legyen, minden adatban, tényben, jogban bekövetkezett változást be kell jelenteni a földhivatalokhoz, s át kell azokat vezetni az ingatlan tulajdoni lapján.
A haszonélvezeti jog egy olyan jog, amivel szinte mindenki találkozik életében. Gyakran előfordul, hogy valakinek meghal a házastársa, és a gyermekek öröklik a lakás felét, de ő megörökli a lakás felének haszonélvezeti jogát. Az sem ritka, hogy valaki eladja vagy elajándékozza a házát, de a ház haszonélvezeti jogát megtartja magának. Nem véletlenül. A haszonélvezeti jog alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. Tehát anélkül, hogy valójában például egy ház, kerékpár a miénk lenne, mégis nálunk lehet, használhatjuk, és szedhetjük a hasznait. De vajon mire nézve is lehet haszonélvezetet gyakorolni?
Gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy szerződés. Ez könnyen összetéveszthető az előszerződéssel, ami természetesen a szerződéstől különböző jogintézményt takar. Mivel ritkábban kerül figyelmünk középpontjába, talán a szó jelentése sem annyira egyértelmű. Az előszerződés két személy közti, önként vállalt szerződéskötést jelent. Az előszerződésben tehát a felek abban állapodnak meg, hogy egymással egy későbbi időpontban végleges szerződést fognak kötni.
Új körzeti földhivatal nyitotta meg kapuit. Budapesten. Az eddigi 1. és 2. számú körzeti földhivatal mellett 2008. január 3-tól a 3. számú körzeti földhivatal is működik.
