Kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Tájékozatlanságunknak megfizetjük az árát: egy átlagos teljesítményű klímaberendezés ugyanis havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos áramdíjt jelent.
Forró a nyár, a falak átmelegednek, egy idő után már nem elegendő az éjszakai szellőztetés. Az energiapazarló klíma helyett az igazi megoldás a hőszigetelés. Hatása hosszan tart, a ráfordított pénz pedig hamar megtérül.
Amennyiben olyan döntést kell meghoznia, hogy melyik hőszigetelő anyag felel meg legjobban lakó- vagy irodaépületében a tetőtérbe, a könnyűszerkezetes falakba, ferde tetőre, előtétfalakba és álmennyezetekbe, a kérdést több nézőpontból is mérlegelni kell. Valószínű, hogy a legjobb ár-érték arányt, a legjobb szolgáltatást és a legmodernebb anyagot keresi.
Új sorozatunkban a házak és lakások fogyasztását csökkentő fejlesztési lehetőségeket tekintjük át. Az első részben a hőszigetelések körüli tudnivalók kerülnek sorra.
Az üvegszövet hálóról, mint a homlokzati hőszigetelő rendszerek egyik meghatározó eleméről, kevés szó esik ma a szakmában. Az üvegszövet hálóknak számos felhasználási területe van az iparban és az építőiparban egyaránt, de a homlokzatokon való alkalmazás részesedése a legmarkánsabb a piacon.
Talán ma már többeknek nem újdonság, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát, és ezzel pénzt takarítunk meg, védjük környezetünket a kisebb energiafelhasználással és káros anyag kibocsátással. Felmerül tehát a kérdés, mennyi energiát spórolhatunk meg a megfelelő rendszer használatával.
