A Barcelonában megrendezett Világépítészeti Fesztiválra 43 országból több mint 700 pályamunkát neveztek. A többlépcsős szelekciós folyamatban végén összesen 17 pályázat kapott díjat. A 63 tagú zsűri elnöke nem kisebb tekintély, mint Norman Foster volt, akinek egyik nevezése szintén díjat nyert.
Ha a városi szenátus és a képviselő-testület is jóváhagyja, a sztárépítész, Santiago Calatrava építheti meg Bécs új kerékpáros- és gyalogoshídját. A bécsi képviselő-testület tervezési bizottsága már döntött arról, hogy Calatravát bízza meg „Bécs Kapujának”, a Triester Straße felett átívelő hídnak a tervezésével.
Az iraki származású, Londonban élő Zaha Hadid építész nyerte a vilniusi Guggenheim Múzeum tervpályázatát. A nemzetközi zsűri – melynek élén Thomas Krens, a Guggenheim Alapítvány nemrégiben távozott elnöke állt, tagjai pedig a litván miniszterelnök, Vilnius főpolgármestere, az Ermitázs főigazgatója és Peter Schmal, a frankfurti Német Építészeti Múzeum igazgatója volt – szerdán hozta nyilvánosságra a döntést. A vilniusi múzeumépület megvalósítására Hadid mellett még kettő, nemzetközileg szintén elismert sztárépítész adott be pályázatot: Daniel Libeskind New Yorkból és Massimiliano Fuksas Rómából.
Harmadik alkalommal adták át idén az év téglaépületének járó díjat. A 21.000 Euro összdíjazású "Brick Award'08" díjátadóra harmadik Bécsben, a Tudományos Akadémia épületében került sor. A Wienerberger által alapított elismerés a legkreatívabb épületeket és tervezőket illeti, s azt kívánja demonstrálni, hogy a tégla nem csupán nagy hagyományokkal bíró termék, hanem olyan modern építőanyag, mely az új építészeti követelményeknek is megfelel.
Le Corbusier néven írta be magát a művészetek történetébe, az 1887-ben Francia-Svájcban született Charles Edouard Jeanneret-Gris. A sokoldalú művész hosszú élete során volt festő, szobrász, tervezett bútorokat, de építészként és várostervezőként vált korunk egyik legnagyobb hatású mesterévé. Munkássága megosztja az embereket: vannak, akik rajonganak érte, mások viszont kritizálják utópisztikus törekvéseit.
Frank Lloyd Wrightot az ún. „organikus építészet” atyamesterének szokták nevezni. Az építészet lényegét Wright nem a konstrukcióból, hanem a plasztikus, szinte kifejező formák alakításából vezette le, az építőművészetnek inkább spirituális, szellemi oldalát helyezve előtérbe. Az építészetből „vallást teremteni” – nagy szavak, de Wright életművében pont az a zseniális, hogy az ihletettségnek ezt a magas fokú szellemi állapotát következetesen meg tudta tartani, akár luxusnyaralót, akár templomot, irodaházat vagy múzeumot tervezett.
A Szépművészeti Múzeumban január közepéig látható Friedensreich Hundertwasser osztrák építész, grafikus és festő kiállítása „Egy varázslatos különc – Friedensreich Hundertwasser művészete” címmel. Ennek apropóján mutatjuk be Hundertwasser építészetét. Ez az apropó kitűnően jött, mivel Hundertwasser rajongójaként a bemutatót már régóta tervezem. Mert Hundertwasser alkotásai, legyen szó akár a festményeiről, akár az épületeiről egészen különlegesek, mi több, varázslatosak. De ne szaladjunk ennyire előre.
A híres magyar építészek sorában elsőként egy olyan építészt szeretnénk bemutatni, aki úgy volt építész, hogy soha nem tervezett megbízásra, s úgy volt magyar, hogy anyja finn, apja pedig orosz, s Törökországban, majd Finnországban nőtt fel. Építészeti iskoláját Svédországban végezte tengeri építészet szakon, majd a párizsi Beaux Arts-on habitológiát tanult. 1920-ban Magyarországon született, s élete során végig magyarnak vallja magát. A kultúráknak ez a keveredése egy olyan építőművészt teremtett, aki méltán nevezhető zseninek és páratlannak a maga nemében.
