Kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Tájékozatlanságunknak megfizetjük az árát: egy átlagos teljesítményű klímaberendezés ugyanis havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos áramdíjt jelent.

Forró a nyár, a falak átmelegednek, egy idő után már nem elegendő az éjszakai szellőztetés. Az energiapazarló klíma helyett az igazi megoldás a hőszigetelés. Hatása hosszan tart, a ráfordított pénz pedig hamar megtérül.

A külső oldali hőszigetelés előnyei.

Amennyiben olyan döntést kell meghoznia, hogy melyik hőszigetelő anyag felel meg legjobban lakó- vagy irodaépületében a tetőtérbe, a könnyűszerkezetes falakba, ferde tetőre, előtétfalakba és álmennyezetekbe, a kérdést több nézőpontból is mérlegelni kell. Valószínű, hogy a legjobb ár-érték arányt, a legjobb szolgáltatást és a legmodernebb anyagot keresi.

Új sorozatunkban a házak és lakások fogyasztását csökkentő fejlesztési lehetőségeket tekintjük át. Az első részben a hőszigetelések körüli tudnivalók kerülnek sorra.

Az üvegszövet hálóról, mint a homlokzati hőszigetelő rendszerek egyik meghatározó eleméről, kevés szó esik ma a szakmában. Az üvegszövet hálóknak számos felhasználási területe van az iparban és az építőiparban egyaránt, de a homlokzatokon való alkalmazás részesedése a legmarkánsabb a piacon.

Talán ma már többeknek nem újdonság, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát, és ezzel pénzt takarítunk meg, védjük környezetünket a kisebb energiafelhasználással és káros anyag kibocsátással. Felmerül tehát a kérdés, mennyi energiát spórolhatunk meg a megfelelő rendszer használatával.

Szegeden és Dunaújvárosban két épület felújítását, szigetelését végezték el próbaként az Austroterm Kft. szakértői, akik mérték az energiaköltségek ezt követő alakulását is. Az eredmények még a szakembereket is meglepték: megfelelő szigeteléssel, akár ötödére csökkenthetők a fűtési számlák. A kísérlet tapasztalatairól Kruchina Sándor épületszigetelési szakértő számolt be.

Nem jelent elegendő ösztönzőerőt a családi házak energiahatékonysági beruházásaihoz a Klímabarát Otthon program által nyújtott 30%-os támogatás. A mostani évi 28 milliárd forintos keret felhasználásával 30 év alatt lehetne a jelenlegi követelményeknek megfelelően hőszigetelni a lakásokat. Viszont ha minden lakás ilyen lenne, akkor évi 472 milliárd forintnyi földgázt lehetne megtakarítani.

Csendesebb és nyáron hűvösebb lakáshoz jutnak azok a panelházi lakók, akik új nyílászárókkal szerelik fel az épületet, valamint megoldják a tető és a falak szigetelését. Ezt igazolta a Műegyetem mérnökcsoportja általa kidolgozott energetikai és akusztikai vizsgálat.

NEP-2009-3 kódszámmal jelenik meg az 1994-ben vagy 1994 előtt épült lakóépületek utólagos hőszigetelésére irányuló pályázat. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb 30%-a, lakásonként maximum 630 ezer forint.

A növekvő energiaköltségek és a klímaváltozás egyre többünket késztet arra, hogy javítsuk lakásunk, házunk energiahatékonyságát, minél kevesebb energia szökjön a falakon, nyílászárókon keresztül. Ehhez nyújt segítséget a Cser Kiadó „Zöldkönyvek" sorozatában megjelent kötete. A könyv laikusok számára is könnyen érthető alapfogalmakkal kezdődik, így a későbbiekben az olvasó jól átláthatja a különböző módszerek fizikai hátterét. Sokmindent megtudhatunk a falak, tetők, födémek szigetelési technikáiról, illetve a napenergia passzív és aktív hasznosításának lehetőségeiről. A könyvből külföldi és hazai példák alapján betekinthetünk az autonóm házak és a passzívházak rejtelmeibe. Végül, de nem utolsó sorban megismerhetjük az épületenergetikai követelmények három szintjét és azok egymásrahatását, továbbá az energetikai minőségtanúsítás jellemzőit.