 | Kategória |  | |
| | Szerző: | | |
Megjelenés: | 2007-08-11 | |
Állapot: | | |
|
| |
|
 Az idén több tragikus paneltűz is pusztított Magyarországon. Februárban, Debrecenben tizennégyen sérültek meg, miközben egy panelház több lakása teljesen kiégett, júniusban Budapesten egy ember meghalt, tizenhetet pedig kórházba kellett szállítani. A tulajdonosok azonban az intő példák és a szigorú figyelmeztetések ellenére, sem tartják be a tűzvédelmi előírásokat. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy melyek a panelházak leggyengébb pontjai, és hogyan védekezhetnek a lakók a tűz terjedése ellen. Veszélyek A lakástüzek legveszélyesebb típusa a sokemeletes lakóépületek kigyulladása, melyet a legtöbb esetben az emberi felelőtlenség okoz. Az ipari technológiával épült házak tűzvédelmi szempontból igen rossz adottságúak, azonban hiányosságaikat több-kevesebb ráfordítással ki lehet küszöbölni.
A panelépületek legnagyobb hibája a tűzgátló-elválasztó szerkezetek hiánya, ami különösen a sok lépcsőházas szalagházak esetében jelent veszélyt. Nemcsak a lángok terjednek könnyen, hanem a füst is, mivel a lépcsőházak a legfelső szinten általában össze vannak kötve.
A lakótelepi lakások eredeti ajtói nem tűzálló anyagból készültek, és bár ezeket sok helyen kicserélték már, az újak sem lettek sokkal jobbak tűzvédelmi szempontból. Gond az is, hogy a házak elektromos hálózatát a mostaninál sokkal kisebb terhelésre tervezték, így gyakran előfordul zárlat, ami szintén tüzet okozhat.
A panelépületek legneuralgikusabb pontjai a függőleges építészeti aknák, mint a szemétledobó és szellőző rendszer, valamint a víz és csatorna aknák. A szemétledobó csőrendszere nem hermetikus zárású ejtőcsövekből épült, a szellőző rendszer pedig nem tűzzáró kivitelű.
A szemétledobó rendszer esetén a bedobott égő, izzó anyag, cigarettacsikk jelenti a legnagyobb veszélyt, s a tűz nem csak a földszinten lévő gyűjtőben, hanem a csőben bárhol lerakódott vagy keresztbefordult éghető anyagoknál is lángra kaphat. A szellőzőrendszer a gyakran tűzhelyen felejtett ételek miatt kritikus. A víz és csatorna aknák (a panellakók által jól ismert zajok forrásai) értelemszerűen a vizes helységeknél futnak, vagyis a kevésbé veszélyes fürdők mellett pont a konyháknál. Ezeket az aknákat annak idején jellemzően egyszerű pozdorjalemezekkel zárták le, amiken a keresztül a tűz pillanatok alatt behatol az aknarendszerbe. Az aknarendszerekben pedig a tűz az évek alatt lerakódott zsír és olaj segítségével szó szerint futótűzként terjedhet tovább egyik emeletről a másikra.
Sok problémát okoznak az önkényesen lezárt folyosórészek és az ellopott tűzvédelmi alkatrészek is, valamint a házon kívül álló autók, amik eltorlaszolják a tűzcsapokhoz és a házakhoz vezető utakat. Az a pár perc ugyanis, amíg az akadályt elhárítják, pont arra elég, hogy egy lakás teljes terjedelmében égni kezdjen. A MFB honlapján közölt információk szerint, a Panel Plusz néven futó panelfelújítási program - melyben az állam kiegészíti az önkormányzatok és a lakók egyharmad-egyharmad arányú költségvállalását - a szellőzőtisztítást nem támogatja, az épületgépészet korszerűsítésére, felújítására viszont lehet pályázni.  Védekezés a tűz ellen Védekezés a tűz ellen
A tűz fittyet hányva a gravitációnak, felfelé könnyebben terjed, így a legjobb védekezés, amit tehetünk, ha a földszinten veszünk lakást. Innen ugrani is kisebbet kell. De mást is tehetünk az ugrást megelőzendő. A magasépületekben kötelező a tűzvédelmi rendszerek beépítése. Két fő védelmi rendszer működik: az egyik a száraz felszálló vízvezeték, a másik pedig a hő- és füstelvezető ablak, mely a füst szabad távozását segíti. Az ablak az épület legfelsőbb szintjén található, de a földszinten elhelyezett mechanikus karral néhány másodperc alatt a lakók is kinyithatják. Kérdezzék meg közös képviselőiket, hol találják ezeket a berendezéseket, és hogyan kell működtetni őket.
Jó, ha van a lakásokban rendszeresen bevizsgált oltókészülék, és a már párezer forintért kapható, elemes füstérzékelő-riasztók is jó szolgálatot tehetnek, különösen az éjszakai tüzeknél. A fent felsorolt problémák egy részét a lakók saját erejükből is elháríthatják: a konyhai szellőzőket tanácsos hőre záródó csappantyúkkal felszerelni, amelyek szükség esetén tűzálló anyagú ajtóval zárják le az aknákat. A ház felújítása esetén érdemes nemcsak a külső hőszigetelésen javítani és a külső nyílászárókat cserélni, hanem a belső gépészetet, s az elektromos rendszer felújítani, a lépcsőházak hő- és füstelvezetését átvizsgálni, valamint a belső szellőzőt kitisztítani.
A szellőzőaknák tisztítására szolgáló eljárás során a szellőzőket felülről (a ház tetejéről) egy berendezés segítségével tisztítják meg, majd a vezetéket fertőtlenítő anyaggal kezelik. Egy lakásra néhány ezer forint költség hárul a tisztítás árából. A költség duplán megérheti, mivel a koszos csövek a tűzveszély mellett egészségügyi kockázatot is jelentenek, hiszen a lerakódás táptalaja a fertőzéseknek. | | Bejelentkezés | | |
| Kapcsolatok | | |
| Hirdetések | | |
|
