 | Kategória |  | |
| A nagy porszívóteszt | Porban az igazság | |
| Szerző: | | |
Megjelenés: | 2008-11-12 | |
Állapot: | | |
|
| |
|
 Egy európai uniós, közel 70 típust érintő, minden részletre kiterjedő laboratóriumi teszt zajlott az elmúlt fél évben. Ennek eredményeit az itthon megvásárolható készülékek bemutatása mellett arra használtuk fel, hogy megvizsgáljuk, a porzsák nélküli berendezések sikere műszakilag megalapozott-e, korszakváltás előtt állunk-e esetleg a porszívók piacán. Az eladásokban vezetnek tartályosok Manapság nagy népszerűségnek örvendenek Magyarországon a porzsák nélküli porszívók – 10 új eladott készülékből 4 ilyen. Kiélezetté vált tehát a verseny tartályosok és porzsákosok között. De vajon melyik a jobb konstrukció?
A porzsák nélküli készülékek újabban tapasztalható sikerét elnézve talán meglepő, hogy ez a konstrukció az 1920-as évek végéről származik. A porzsák nélküli porszívók felé mégis csak az 1990-es évek kezdetén fordult igazán a vásárlók (és gyártók) figyelme.
A magyarázat a porzsák nélküliek reneszánszára – illetve a papír-porzsákosok győzelmére a textil-porzsákosok fölött – az egészség és környezetvédelem iránti megnövekedett igényben keresendő. A régi vászon-porzsákos porszívók felszívták a port, de az apró porszemek, amik átfértek a szövet pórusain, azonnal vissza is kerültek a légtérbe. A papír-porzsákok apró pórusain már a legtöbb por fennakad, és az úgynevezett „ciklon rendszerű” gépek merevtartálya is ezt a célt szolgálja: a tartályban fellépő centrifugális erő révén a piszok nagy része kicsapódik a falra, a maradék pedig a tartály kivezetésénél elhelyezett szűrőkön akad fent (a port vizes tartályba összegyűjtő készülékek a háztartásokban egyelőre kevésbé elterjedtek).
A ciklonos gépek ráadásul semmivel nem drágábbak porzsákos társaiknál – ugyanúgy öt számjegy körül kezdődnek és a határ a csillagos ég –, így a gyárak is újra felfedezték maguknak, masszív kampányba kezdtek mellettük, amit értelemszerűen követett az eladások felfutása. A felmérésben nyerésre állnak a porzsákosok Általánosságban elmondható, hogy a porzsákos készülékek jobbak és hatékonyabban tisztítanak. A tesztelt készülékekből kiválasztott, itthon is beszerezhető 15-ből az első 6 helyen végzett az összes porzsákos, és csak utánuk következnek a porzsák nélküliek. A megállapítás a 70 készülékre kivetítve is érvényes: a porzsákosok 40 százalékkal jobb eredményt értek el a legfontosabb szegmensben, a tisztítási hatékonyságban – ami azt is jelenti egyben, hogy a verseny itt dőlt el.
A szakemberek szerint ennek fizikai oka van: a tartályos készülékeknél a levegő útja jóval összetettebb, „kacskaringósabb” (a tartályban magában például a centrifugális erő létrejöttéhez örvényre van szükség), nem közvetlenül a motor felé áramlik, ennek következménye, hogy nincs olyan erős szívóhatás.
Miközben a legfontosabb „versenyszámban” elbuknak, a felhasználók szerint – legalábbis az internetes fórumok erről tanúskodnak – a porzsák nélküli készülékek vélt előnyei sem egyértelműek. Például valóban nem kell mindig porzsákot vásárolni beléjük, viszont a szűrőik érzékenyebbek (különösen a hamura és a finom porra), gyakran kell cserélni őket. Másrészt embere válogatja, kinek kisebb macera és kevésbé „utálatos” dolog kitisztítani a tartályt, mint kicserélni a megtelt porzsákot.
A színvonalasabb gépek HEPA – azaz pollen és atka - szűrővel, esetleg szénszűrővel és rejtélyes „super air clean rendszerrel” vannak felszerelve, míg az olcsóbbak szivacs- vagy filcszűrővel próbálnak tiszta levegőt kiadni magukból. Több-kevesebb sikerrel. Az ajánlott berendezések Kilenc készülék szerepel tesztlistánkon, szoros versenyben, melynek győztese kiváló teszteredményekkel a Miele S5210-es gépe lett. Több mint 60 ezer forintos ára ellenére ez a készülék sem tökéletes azonban, az állatszőr például kifogott rajta. Kényelemre is rosszabb pontot kapott, a porszívófejet ugyanis nehéz tolni a szőnyegen, és a fogyasztása is túl magas: a gyári adat szerint több mint két kilowatt, amivel akár a karácsony pulykát is megsüthetnénk. Ráadásul még hangos is a szerkezet, ami önmagában is elegendő ok lehet, hogy kerüljük.
A Philips termékei szinte holtversenyben végeztek a második és a harmadik helyen, a különbség köztük csupán annyi volt, hogy az FC9150 a kárpiton kevésbé erős, míg az FC9202 esetén a porzsákjának tisztíthatósága-kezelhetősége hagyott kívánnivalót maga után. Mindkettő jó viszont porszívásban, ám gyengék az állatszőrök ellen. (Egyébként ez utóbbi feladat szinte mindegyik berendezésen kifogott, csak egy futott-még gépnek, a Samsung modelljének sikerült plusz pontot elérnie.) A Philips FC9150-nek előnye továbbá, hogy könnyen elérhetők vele a lakás távolabbi pontjai is, hatótávolsága ugyanis több mint 12 méter. Negyedik lett a felmérésben az Elektrolux gépe, melyen szintén kifogott az állatszőr. Kényelmes vele a munka, de ez a szerkezet is elég sok áramot fogyaszt, a motorja pedig kevésbé erős, ráadásul elég hangos is. További hátránya az apróka porzsákja: ennél kisebb porzsákot csak a Samsunghoz adnak, amelynek űrtartalma kevesebb, mint 1 liter.
Ötödik helyre a Miele S4210 került, ami némi csalódást okozott a győztesnek kikiáltott nagytestvéréhez képest. Bár komoly hiányossága nem volt, akadt néhány bosszantó hibája: a beépített motor nem bírta elég sokáig, valamint a gép itt is sokat fogyasztott és zajos volt. Az üldözőcsapat A hatodik helyre befutott Numatic porszívója jól kezelhető, hosszú a zsinórja is, kényelmesen használható cső tartozik hozzá, keveset fogyaszt, halk is, csak éppen gyatrán szív, ami egy porszívó esetén elég komoly hiányosság. Talán ha turmixgép lenne, jobban teljesített volna… Az őt követő Samsungról még ennyi jót sem tudunk elmondani: szívogat, ahogy tőle telik, de többet fogyaszt, hangos, pici a porzsákja, és még a motorja is gyenge.
A teszten az LG és a Panasonic csúnyán leszerepelt. Mindkét gép gyengén dolgozik porban és szőrben, az LG pedig nem elég, hogy nem szív, a por nagy részét még vissza is fújja a levegőbe! A Panasonicnak volt a legrövidebb a zsinórja - kevesebb, mint nyolc méter - viszont ő volt a pehelysúlyú a mezőnyben alig öt kilójával. Mentségére szolgál valamelyest, hogy a teszteltek közül ez a gép a legolcsóbb. Ennek ellenére valószínűleg jobban járunk ha a boltban hagyjuk ezeket a készülékeket. Hogyan zajlott az értékelés Ha az adott készülék a „tisztításnál” bármelyik részértékelésnél „elégtelent” kapott, akkor a „tisztítás” összpontszámból 0,5 pont levonásra került. Ha adott készülék „tisztításból” elégtelent kapott, ugyanazt a pontszámot kapta „végminősítésre”.
Tisztítás: 50%
Szívási szélesség: az a legnagyobb szélesség, amit egy húzással fel lehet porszívózni.
Szőnyegtisztítás: a poros szőnyegen történt 1 illetve 5 húzás után megmérték a porzsák, illetve a tartály tömegét, és ezt viszonyították üres állapotban mért tömegükhöz. Az egy húzás során elért teljesítmény nagyobb súllyal szerepelt az értékelésben, mert a mindennapos gyakorlatban ez a tipikus.
Kemény padló tisztítása: az értékelés megegyezik a szőnyegtisztításnál használt eljárással. A tesztet kieresztett kefével illetve – ha a készülékhez tartozott – „parkettafejjel” (más néven „padló-szívófejjel”) is elvégezték, a két eredményt átlagolták (az eredmények ugyanis azt mutatták, nem feltétlenül hatékonyabb a „parkettafej” a kemény padlón). Rések, vájatok tisztítása: a korábban elmondottakhoz hasonlóan zajlott. A „mintarés” 78,8 cm hosszú, 3 mm széles és 10 mm mély volt. Szőrök, szálak, szöszök eltávolítása a szőnyegből: a teszt során szintetikus szálakat 15 kg-os hengerrel dolgoztak el a szőnyegen. A porszívót egyszer, cikkcakk-vonalban húzták végig a felületen. Szívási teljesítmény részben teli porzsákkal/tartállyal: a tisztítópróbákat elvégezték 100, 200 és – amennyiben volt akkora kapacitás – 400 gramm port tartalmazó zsákkal illetve tartállyal.
Porkibocsátás: 7,5%
Azt mérték, hogy a porszívóból kijövő levegő mennyi port tartalmaz.
Tartósság: 5%
Tisztítási teljesítmény 550 óra használat után: a szőnyegtisztítás tesztet elvégezték a motor 550 órányi futása után (ez heti 1 óra porszívózással kalkulálva közel 11 év használatnak felel meg), az így kapott eredményt vetették össze az „550 órával azelőtti” értékekkel. A kábelbehúzó szerkezet tartóssága: 1000-szer húzták ki teljesen, majd engedték vissza a kábelt.
Környezetbarát működés: 10%
Energiafogyasztás (10m² felület felporszívózása után): az energiafogyasztás a 10m² szőnyeg kitisztításához szükséges idő és a mért teljesítmény szorzata.
Zaj: a porszívó közvetlen közelében, illetve attól 5 méterre, 160 cm magasságban mért érték, illetve a tesztalanyok szubjektív benyomásai alapján.
Használati érték: 25%
Értékelési szempontok:
Kezelési útmutató: érthetőség, egyértelműség, átláthatóság, betűméret, képméret, képminőség
A tartályfedél használata: kezelhetőség, a mozgatáshoz (nyitáshoz, záráshoz) szükséges erő
A kiegészítőket tartalmazó rekesz fedelének használata: kezelhetőség, a mozgatáshoz (nyitáshoz, záráshoz) szükséges erő
Porzsák/tartály: hozzáférés, a telítettségi állapotjelző megléte, csere/ürítés
Motorszűrő/végszűrő: hozzáférés, csere, tisztíthatóság Kezelőszervek: kezelés kézzel/lábbal, hozzáférés, a kezeléshez szükséges erő
Porszívózás előkészítése, porszívózás: a cső felszerelése, a fejcsere, a teleszkópos cső használata, a cső fogása, a porszívó mozgatása, a kiegészítők használata, a fej szögének állítása, porszívózás a bútorok alatt
Tápkábel használata: hozzáférés, kihúzás, a visszahúzó kezelése lábbal, automatikus visszahúzás, biztonságos visszahúzás (mennyire csapkod a kábel)
Műszaki tulajdonságok: 2,5%
Azt vizsgálták, a porszívóhoz tartozik-e elektromos és/vagy turbókefe, a tápkábel automatikusan (gombnyomásra vagy a kábel enyhe megrántására) visszahúzódik-e a házba, van-e biztonsági mechanizmus (amelyik meggátolja, hogy a porzsákos készülék bekapcsoljon porzsák nélkül), van-e tároló a porszívón a kiegészítőknek, van-e az ütközéseket tompító gumiszegély a házon, illetve stabilan függőleges helyzetbe állítható-e a készülék rászerelt csővel (ez praktikus lehet például lépcső porszívózásánál)
Megjegyzés: nem szerepel az értékelési szempontok között, de fontos, hogy a porzsáknak nem a névleges kapacitása van a táblázatban megadva, hanem az a laboratóriumban mért űrtartalom, amit a porszívóba beszerelt állapotában be tud fogadni  A teljesítmény nem minden Mint általában, a porszívógyártók között is dúl a teljesítményharc. Az európai uniós tesztből azonban ezúttal is az derül ki, a hajsza nem a minél jobb minőségről, inkább a potenciális vásárlók elkápráztatásáról szól. Az anomáliák a névlegesen megadott teljesítménnyel kezdődnek, ez a háztartásba szánt készülékeknél manapság túlnyomórészt 1200 és 2200 Watt között van. A névlegesen megadott teljesítmény azonban csak arról informál, hogy mennyi áramot fogyaszt a gép. Érdemes megnézni a „névleges teljesítmény-tisztításra kapott pontszám” táblázatot, mennyire nem a névleges teljesítménytől függ a tisztítási hatékonyság.
Újabban a gyártók, forgalmazók – a harsogott névleges teljesítmény mellett – a szívóteljesítményt is meg szokták adni, erre már inkább lehet hagyatkozni. A „szívóteljesítmény-tisztításra kapott pontszám” táblázatból kitűnik, hogy a szívóteljesítmény nagymértékben meghatározza a tisztítási hatékonyságot (szakemberek és a tesztünk is megerősíti: 350-400 Watt fölött már jó teljesítményekkel találkozunk).
Mindazonáltal a szívóteljesítmény mellett sok múlik a szívócső, valamint a fej kialakításán, konstrukcióján is. A megkérdezett szakemberek azt mondják, azok a jó fejek, amelyek kiereszthető kefével rendelkeznek, így ugyanis nem csak alulról – a takarítandó poros felületről – hanem oldalról is érkezik levegő, amire szüksége van a porszívónak a megfelelő szívóhatás eléréséhez. És még egy fontos dolog: sajnos a specifikus fejek nem mindig hozzák az elvárt teljesítményt. A teszten például a „parkettafej” kemény padlón nem feltétlenül szerepelt jobban, mint a normálfej. Ami ennél is bosszantóbb, hogy van olyan porszívó, amelyik a csempét az egyik fejjel, a csempék közötti fugát viszont már egy másik fejjel tisztítja a leghatékonyabban – vagyis elméletileg egy felületen két fej cserélgetésével lehet elérni a legjobb eredményt. | | Bejelentkezés | | |
| Hirdetések | | |
|
