 | Kategória |  | |
| Az építtető és az építész | |
|
| Szerző: | | |
Megjelenés: | 2009-03-16 | |
Állapot: | | |
|
| |
|
 Az építési folyamat résztvevői közötti viszonylatok nincsenek igazából feltárva, kibeszélve, nem is nagyon ismerik vagy nem is nagyon akarják megismerni egymást, pedig mindenkinek sokkal hasznosabb lenne. E sokszor szövevényes, sokszor szembeállónak tűnő, nem ritkán ellentétes érdekekkel terhelt viszonylatokba igyekszünk belepillantani a teljesség igénye nélkül. Ha cikkünk után kevesebb sztereotípiával és több empátiával tudnak majdan leülni egy tárgyaláshoz vagy végig vezetni egy építési folyamatot, akkor elértük a célunkat! Az építtető Az építési engedélyezés és kivitelezés olyan sokszereplős "játék", ahol mindenki nyerni szeretne.
Kezdjük mindjárt a teljes építési folyamatot meghatározó közreműködőjével, az építtetővel. Ő az, aki pénzt áldoz erre, ő az, aki megveszi a telket, építészt fogad, fizeti az illetékeket és a kivitelezőt, fizeti a közműszolgáltatókat, a kéményseprőt. Leegyszerűsítve: nála van a kasszakulcs, ergo ő "pénzel" mindenkit.
Nem újdonság, ha azt mondjuk, a legtöbb építkező számára az építkezés élete egyik legtöbb odafigyelést igénylő, legnagyobb beruházása. A telek megvásárlásával együtt 15-40 milliót költenek el, sokszor hitelből, nem egyszer évtizedekre eladósodva. Miközben ekkora összegekről döntenek, sokan nem igényelnek vagy nem kapnak megfelelő segítséget. Az építtető egyedül van és bizonytalan, ezért partnereket keres.
Egy családi ház építésébe belefogni és végigcsinálni nem kis teljesítmény, mert jó esetben olyan döntéseket kell meghoznunk, amik akár 15-30 évre is befolyásolhatják az életünket. Természetesen nem feltétlenül kell szívinfarktussal végződnie egy ilyen folyamatnak, ha kellő önismerettel és felkészültséggel vágunk bele:
- Tudnunk kell pontosan, mit akarunk és kinek építünk? Magunknak, a mostani családunknak, vagy esetleg a felnövő gyerekünk családjának is?
- Évtizedekre akarunk berendezkedni vagy ha úgy hozza a sors, akkor jóval előbb is hajlandó lennék elköltözni és eladni? Ebben az esetben nyilván fontos szempont lehet a majdani eladhatóság, az ingatlanpiaci kompatibilitás.
- Milyen saját részre számíthatunk és ha szükséges valóban hitelképesek leszünk-e 5-10 év múlva is?
- Képesek vagyunk-e leszorítani az igényeinket arra a szintre, amire feltétlenül szükségünk van ?
Az építtető többszörös szorításban van:
- Saját elképzelését egy számára idegen ember, az építész olyan formába szeretné önteni, hogy a végén azt mondhassa, hogy ez az "ő háza", amit aztán referenciamunkaként mindenfelé publikálni szeretne (mintha csak a megbízó az építész kedvéért építene).
- Másfelől ott van az építési hatóság, aki az építésben kevésbé járatosak szemében legtöbbször csak egy vaskalapos bürokrata, aki kizárólag azért van, hogy a szegény állampolgárt szívassa és sanyargassa (nos erről a "sanyargatásról" lesz szó, többek között, a következő cikkben)
- És végül a kivitelező, aki megépíti álmai otthonát
- Mindeközben végig attól retteg, hogy a több tízmillió forintjáért valóban azt kapja, amit a legelején elképzelt ? (amikor a 70-es években javában folyt a kalákában történő építkezés, egy közeli rokonom kórházban feküdt, az 5 infarktusos szobatársa közül 3 "önerős" építkező volt. Nem véletlenül).
Ha úgy érezzük, felkészültünk és felkészítettük a családunkat is a következő időszakra, akkor jöhet e hosszú folyamat egyik legjobb része, a
milyen házat terveztessünk? Ekkor lép színre ezen következő szakasz kulcsszereplője, az építész. Az építész Az építész feladata, hogy kitalálja, megálmodja azt, amit lehet, hogy el sem tudunk mondani, de ő formába önti, vagy ha nincs ötletünk, akkor kitalál valamit helyettünk. Ha alkot, művész, ha számol és mérlegel, akkor mérnök. Mindamellett ebből él, vagyis vállalkozó, akinek a megélhetése függ ettől. Bizalmasunk, de haragszunk rá, ha valamit nem úgy talált ki, ahogy mi használni szeretnénk. A mi pénzünkből építi a referencialistáját és a portfólióját. Bár mi építünk és finanszírozunk szinte mindent, mégis azt állítja, az az ő háza, még szerzői joga is hozzá, szóval ő az építészünk.
Az építész és tervező megkülönböztetésére azért van szükség, mert bár a "frontvonalban" az építész található, ő jegyzi az épületet, a teljes megvalósításhoz azonban még számtalan szakember közreműködése szükségeltetik, csak közülük kevesen kerülnek közvetlen kapcsolatba az Megbízóval. Ők a földmérők, talajmechanikusok, külső közmű tervezők, úttervezők, költségvetés készítők, statikusok. Az igények felmérése, a komfort megteremtésében közreműködnek még az épületgépészek, épületvillamossági tervezők, kerttervezők, esetleg lakberendezők. Az ő munkájuk elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a kivitelezés végén egy olyan házba költözzön a Megbízó, mint amilyet az építész neki a látványterven bemutatott. Őket neveztem tervezőknek. Ha változtatunk, mennyivel lesz drágább? Nehéz megszokni egy építésben járatlan számára, hogy minden, amit kitalál, változtat, az következmények egész sorát indítja el és költséghatása van. Még nehezebb elfogadni, hogy ez nem egy egyszerű algoritmus, ahol ha az egyik változót megváltoztatom, a számítás vége azonnal látszik. A tervező sem tud azonnali árakat mondani, mert ahogy azt később látni fogjuk, az árak is mintha önjáróak lennének (pontosabban az árak alakulásának számos oka lehet, nem csak vállalkozótól, hanem volumentől, időszaktól is függhet). Bármennyire is a tervezési stádium az egyik legjobb része a házépítésnek, bármennyire is izgalmas dolog kitalálni és kijelölni a majdani otthonunk kereteit, a pénzügyi realitások rendre visszahúznak a valóságba és minduntalan számolgatnunk kell. A tervező felelőssége ezért itt óriási, mert könnyen beviheti a Megbízóját az erdőbe, ahonnan nagyon nehéz a visszaút, ha már beleélték magukat a felkínált lehetőségekbe (épületbe). Építészeti fórumok Furcsa dolognak tartom, hogy tervezés alatt álló ház esetében az építtetők egy része - aki intenzíven használja az internetet - szakmai fórumokat keres, ott aktivizálja magát és igyekszik onnan (is) információt begyűjteni, sokszor a legalapvetőbbeket. Számomra ez azért furcsa, mert mire való az építész, ha nem arra, hogy a felmerülő problémákra, kérdésekre válaszokat adjon, vagy ha maga nem tud, a megfelelő szakemberhez irányítsa a kérdezőt. Ezeket a fórumokat jó esetben pár lelkes szakember tartja életben a saját szabadideje terhére, nem ritkán arra kényszerülve, hogy rosszindulatú laikusokkal hadakozzon.
Ezek a fórumok természetszerűleg "kitermelték" e gyorstalpalón ismereteket szerzett "laikus szakértőket". Ők azok, akik kérdeznek, majd a válaszokat azonnal összevetik a különféle táblázatokkal, másutt hallott (fél)információkkal és megpróbálják zavarba hozni azokat, akik segíteni szeretnének. Persze nem mindenki építkezik vagy terveztet, aki e fórumokon kérdez, egyszerűen szeretne felkészülni, egy-egy probléma esetén válaszokat kapni. Ők vannak többen és ha az internetnek van valódi haszna, akkor az itt (is) tetten érhető. Csak az a terv számít, amit engedélyeznek Bár az építési engedélyt a Megbízó kérelmezi és kapja meg, az építési hatóság felé mégiscsak a tervező az, akinek elsősorban el kell járnia és olyan tervdokumentációt kell benyújtania, ami megfelel a szabványoknak és amire építési engedélyt adnak. A Megbízó alapvetően ezt várja el és ezért szerződik a tervezővel.
A jó helyen vásárolt telkek sokszor csak erős építési korlátozásokkal építhetőek be és nem ritka az a Megbízói attitűd, hogy ha már ilyen sokat fizettem a telekért, az legyen rajta, amit szeretnék.
Azonban ennek számtalan gátja lehet. A legtöbb gondot általában az okozza, hogy az építtetők szeretik feszegetni a jogszabályi lehetőségek felső határait, lehetőleg az összes paraméter vonatkozásában (maximális beépítettség, maximális szintterület, maximális építménymagasság, maximális fedett terasz, de lehetőleg úgy, hogy ne számítson bele, olyan belső kialakítás és szoba méretek, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetni … és még számos feltétel. Ezeknek egyszerre képtelenség megfelelni, vagy ha megpróbálunk, akkor torzszülöttek jönnek létre.
Nem ritka elvárás az, hogy a "jó építész" ismeri az összes kiskaput és ezeket alkalmazva megvalósíthatóak a Megbízói elvárások még akkor is, ha elsőre teljesíthetetlennek tűnhet is.
Egy másik nehezen emészthető adottság az, hogy bár az engedélyeztetés folyamata sok-sok jogszabállyal van körbebástyázva, egyrészről ezek nem mindenben fedik egymást, másrészt sokszor kevésnek, máskor meg soknak tűnnek. Amin az egyik önkormányzatnál átsiklanak, azt másutt centire megkövetelik. Részben emiatt sűrűn előfordul kérdés a Megbízók részéről, mi több volt már választási szempont a tervező kiválasztásánál, hogy van-e kapcsolata az önkormányzatnál? | | Bejelentkezés | | |
| Kapcsolatok | | |
A szerző egyéb bejegyzései: Cikkek | Hirdetések | | |
|
