 | Kategória |  | |
| | Szerző: | | |
Megjelenés: | 2007-12-21 | |
Állapot: | | |
|
| |
|
 Az építkezés előtt állók sokfajta építési anyaggal találkozhatnak, a hétköznapitól az egészen különlegesig. A tégla és ytong mellett reneszánszát éli a hagyományos vályog és fagerenda, s megjelennek új, különleges megoldások a könnyűszerkezettől, a polisztirol elemekbe töltött betonig. A különlegesnél is különlegesebb a papírbeton, mely - ahogy sok más útkereső megoldás - Amerikából származik.  Papírbeton filozófia Amerika egészen más építési szokásokkal rendelkezik, mint Európa és hazánk (lásd Amerikai típusú házak cikkünket). A technológia más, de abban azonos, hogy egy családi ház finanszírozását nem mindenki engedheti meg magának, sokan pedig egész életükben a jelzáloghitelt fizetik. Sokan keresik ezért a megoldást, hogyan lehetne a házépítés költségeit lecsökkenteni. Erre két megoldás adódhat: az egyik az anyagok árának, a másik pedig az élőmunkának a csökkentése. A papírbeton mindkettőt egyszerre célozza. Akár az építkezés helyszínén házilagosan és olcsón előállítható, hétköznapi és könnyen beszerezhető alapanyagokból.  Papírbeton előállítása A papírbeton előállítása tényleg igen egyszerű. Leginkább papírra van hozzá szükség, mely lehet újságpapír vagy kartonpapír is. A papírt vízben kell puhára áztatni és összeturmixolni, majd homokkal és portlandcementtel elkeverni. A papír aránya 50-80% közötti lehet, míg a cement elég, ha 10% körüli arányt ér el. A homok akár földdel is helyettesíthető.
A víz adagolását nem lehet elrontani. A túl kevés víz könnyen felismerhető, mert a massza nem folyékony. Ha viszont az optimálisnál több vizet teszünk a koktélba, az egyszerűen elpárolog vagy elszivárog a földbe. A turmixolásra és keverésre leginkább egy betonkeverő alkalmas.
Ha elkészült a papírbeton massza, akkor az számos módon formázható és használható. A falazáshoz készíthetünk belőle tetszőleges formájú és méretű rostcement téglákat, beönthetjük zsaluelemek közé, vagy szórással is felhordhatjuk valamilyen más felületre (pl. vakológéppel). Ha nagyon profik vagyunk, akár csaphornyos téglákat is kialakíthatunk, a jobb illeszthetőség érdekében.
Aljzatbetonként a massza ugyanolyan módon kezelhető, mint a hagyományos beton. Azaz csak ki kell önteni és el kell simítani.  Munka a papírbetonnal A papírbeton legjelentősebb részét a papír, a föld és a víz teszi ki. A papír hulladékként olcsón beszerezhető, a föld és a kútvíz helyben megtalálható, így az anyagköltség minimális, a szállítás pedig ingyenes. A keverés egyszerű, a szárítás a napon történik, így különleges technológiát és külön energiát nem igényel. Mindez igen alacsony előállítási költséget eredményez.
A papírbeton téglákkal dolgozni egyszerű, mint az ytong építőkockákkal, így a házilagos falazás nem reménytelen vállalkozás. Az anyag fűrésszel darabolható, formálható, így a hagyományos téglánál könnyebben kezelhető.  Papírbeton tulajdonságai A papírbeton a hagyományos téglával vagy betonnal egyéb tulajdonságait tekintve is felveszi a versenyt, sőt számos esetben le is pipálja azokat.
Elsőként érdemes kiemelni a jó hőszigetelési értéket, ami egyúttal jelentős hőtároló képességgel párosul. A hőszigetelő R-érték 30 cm-es fal esetén 1,24 m2K/W (k=0,81 W/m2K), ami a hagyományos betonnál sokkal jobb, s nem sokkal marad el a hőszigetelő tégla értékétől (k=0,49 W/m2K, kétoldalt hőszigetelő habarccsal vakolva). A papírbeton fal hőtároló képességének köszönhetően nappal felveszi, éjszaka pedig leadja a melegét.
Hasonlóképpen előnyös a jelentős nyomószilárdsága, ami nagy húzószilárdsággal párosul (a hagyományos betonnak alacsony a húzószilárdsága, ezért vasalják).
A papírbeton a papír ásványosítása révén tűz- és vízállóvá, növényi és állati kártevőkkel, penészgombákkal szemben is ellenállóvá válik. Kiemelkedően jó páraáteresztő, ezáltal kellemes lakásklímát biztosít, kémiailag semleges és nem korrozív. Érdemes még megemlíteni, hogy a papírbeton igazi könnyűbeton, azaz igen csekély a súlya. Ez a könnyű súly azonban jelentős teherbírással párosul.
Vigyázni kell arra, hogy a papírbeton nedvesedhet, így táptalaja lehet a penészgombáknak. A papírtéglák ásványosításával vagy megfelelő bevonattal ez a gond kiküszöbölhető.   A fabeton és nádbeton A papírbetont 1928-ban szabadalmaztatták, de ipari gyártása nem terjedt el. A fabeton előállításának első módját 1936-ban szabadalmaztatták, s azóta is üzemi körülmények között állítják elő. A fabeton a papírbetonhoz hasonlóan készül, de itt a papírt faapríték helyettesíti, és ez adja a szükséges rostokat. A nádbetonnál értelemszerűen nád veszi át a papír szerepét. Az ipar nagyobb érdeklődésének köszönhetően többféle fabeton alapú gyártmányt ismerünk, melyek az anyag egy-egy jellemző tulajdonságát hasznosítják egy-egy gyártmányféleségként. Ebből adódóan a gyártási technológiák és az anyagok szerkezete is különbözik egymástól.
A fabetont jellemzően üreges kivitelű tégla formában gyártják. Az üregeket az elemek kirakása után betonnal kell kitölteni, valamint ásványgyapot és polisztirol szigetelés is elhelyezhető benne a hőszigetelés fokozása végett. A fabeton falazóelemek így hőhídmentes falszerkezetek készítését teszik lehetővé. A fabeton falazat mindig többrétegű: a falazóblokk "adja" az épületfizikát, a kitöltő beton pedig a statikát. A fabeton alkalmas családi házak, egy- és többszintes sorházak és egyéb lakóépületek teherhordó falszerkezeteinek, pincefalainak építésére, a teherhordó és kitöltő falazatokhoz egyaránt.
A fabeton összeépíthető a normál kavicsbeton szerkezetekkel, azokkal "együttdolgozik". Ezt a kedvező adottságot kihasználva különféle födémváltozatokat is kifejlesztettek. E konstrukciók általános jellemzője, hogy a fabeton alacsony térfogatsúlya miatt gazdaságos szerkezetek építhetők. A födémszerkezet kis önsúlya révén csökken a tartószerkezet igénybevétele, illetve azonos igénybevétel mellett növelhető a hasznos terhelhetőség.
A fabeton tulajdonságai hasonlóak a papírbetonhoz. Jó hő- és hangszigetelő (különösen polisztirol vagy kőzetgyapot táblákkal kiegészítve), páradiffúziós ellenállása kicsi. Megmunkálása és szerelhetősége szintén kiváló. Alacsony térfogatsúlya kis szállítási és emelési súlyokat biztosít. A fabeton felhasználási területei A fabeton felhasználási lehetősége igen sokrétű. A falazóanyagként történő felhasználás mellett elterjedt az épületek utólagos szigetelésekor történő alkalmazás is. Ez esetben kétrétegű fabeton szigetelőlapokat használnak, ahol a lapok fal felőli oldala rugalmas ásványgyapot vagy polisztirol. Ezen kívül a nagyfokú hangelnyelésének és hanggátlásának köszönhetően széles körben használják a fabeton lapokat zajárnyékoló műtárgyként is, azaz utak melletti hangszigetelőként.  A polisztirolbeton A polisztirolbeton nehezen sorolható be a biobeton kategóriába, amely természetes alapanyagokból, környezetbarát gyártástechnológiával készülő betonféleségeket jelent. Mégis az összeállításban van a helye, mert egy az előzőekhez hasonló, előnyös tulajdonságokkal rendelkező könnyűbeton anyag.
Előállítása során polisztirol-szemcséket kevernek el cementtel és vízzel a felhasználás helyszínén, majd az így kapott anyagot betonként bedolgozzák. A kiváló hőszigetelő képességű beton ideális anyaga padlásfödémek járható hőszigetelésének. Egyenetlen felületre is felhordható, a hőszigetelő anyagoknál sokkal keményebb, járható, hézagmentes, kártevők nem támadják meg, a hasonló anyagok közül ennek a legnagyobb a nyári hőcsillapítása. Lapostetők hőszigetelő lejtéskialakításának és födémek könnyű feltöltésének célszerű anyaga. Alkalmas padlófűtés alatti szigetelésre és hőszigetelésben elvezetett gépészeti csövek körbebetonozására egyaránt. Cimkék: építkezés, tégla, ytong, vályog, fagerenda, könnyűszerkezet, polisztirol, beton, papírbeton, fabeton, nádbeton, biobeton | | Bejelentkezés | | |
| Kapcsolatok | | |
| Hirdetések | | |
|
