 | Kategória |  | |
| Budapest építészeti nívódíja 2008 | |
|
| Szerző: | | |
Megjelenés: | 2008-12-09 | |
Állapot: | | |
|
| |
|
 Két nyertest is megnevezett az irodaház kategóriában, ugyanakkor nem hirdetett győztest idén a lakóházak és a műemléki rehabilitációk között a budapesti építészeti nívódíjat bíráló bizottság. A Főpolgármesteri Hivatal által kiírt pályázat nyertesei szerdán vehették át az elismeréseket a Városháza tanácstermében. A díjazottak emlékplakettet és oklevelet kaptak, valamint 1.000.000 Ft díjazásban részesültek. A pályázat célja, a részvétel feltételei A pályázat meghirdetett céljai a következők voltak:
- az építészeti és környezetkultúra fejlődésének, új érték teremtésének, valamint a hagyományos értékek megőrzésének elősegítése,
- a városképet formáló építészeti alkotások elismerése és megismertetése,
- az igényesen megtervezett és megépített, illetve magas színvonalon, értéknövelő módon rehabilitált építészeti alkotások megvalósításában résztvevők jó együttműködésének ösztönzése.
A pályázatra benevezhettek Budapest közigazgatási területén megvalósult, a főváros építészeti arculatát befolyásoló, új, illetve értéknövelő módon rehabilitált épületek. A pályázatra csak olyan épülettel lehetett jelentkezni, amelynek tervezője azonos az építési és használatbavételi engedélyben feltüntetettel, és amelynek használatbavételi engedélyét 2006. július 1. után adták ki. Nem vehetett részt a pályázaton olyan épület, amely nem rendelkezett jogerős használatbavételi engedéllyel, vagy az építéssel kapcsolatban szerzői jogi vagy etikai vita áll vagy állt fönn.
A pályázatokat 5 kategóriában lehetett benyújtani:
- közhasználatú vagy közösségi célú intézmény;
- iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület
- legalább négy lakást tartalmazó lakóház
- műemlék-helyreállítás és rehabilitáció
- egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás A zsűri A „Budapest Építészeti Nívódíj 2008” pályázat bírálóbizottságának tagjai neves építészek és a hagyományos valamint az elektronikus média szakértői voltak: Beleznay Éva Budapest főépítésze, a bizottság elnöke; Bojár Iván András városarculati tanácsnok; Várkonyi András (Várostervezési és Városképvédelmi Bizottság); Hegedűs Viktória (Főépítészi Iroda); Kapy Jenő (Budapesti Építész Kamara); Ráday Mihály (Budapesti Városvédő Egyesület); Csontos Györgyi (Magyar Építőművészek Szövetsége); Aczél Gábor (Magyar Urbanisztikai Kht.); Dr Schneller István (Corvinus Egyetem); Csanády Pál (Alaprajz folyóirat); Wesselényi-Garay Andor (Átrium folyóirat); Vargha Mihály (Építészfórum - epiteszforum.hu- elektronikus folyóirat); Csontos János és Torma Tamás (Kő kövön TV magazin ATV, MTV Kultúrház); Szegő György (Magyar Építőművészet folyóirat).
Beleznay Éva elmondta, hogy szeretnék folytatni az elődje, Schneller István által elindított hagyományt és a nívódíjjal jutalmazott épületeket kiadványokban is megismertetni a nagyközönséggel. Hozzátette, hogy a pályázaton nyertes épületekbe a tervek szerint bejárásokat is szerveznek.
Addig is a nívódíj idei kiírására benyújtott tizennyolc pályamű megtekinthető az N&N Galériában. A nyertesek Budapest építészeti nívódíját idén a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai oktatási központja, a Reményi Ede utcai Krüll-Ung irodaház, a Richter Gedeon kémiai kutató- és irodaépület, valamint a Kopaszi-gát beépítésének tervezői nyerték el. Elismerő oklevelet kapott a budafoki víztorony, amely Demszky Gábor főpolgármester szavai szerint a jövőben akár kilátóként is működhetne.
"A nyilvános pályázat feltételei híven tükrözik, milyenné kívánjuk formálni Budapestet" - érzékeltette a nívódíj jelentőségét az elismerések átadása előtt Demszky Gábor. Mint elmondta, az új értékek létrehozása és a város építészeti karakterének megőrzése egyaránt fontos a főváros vezetése számára.
A bíráló bizottság ebben az esztendőben a lakóház és a műemléki rehabilitáció kategóriákban nem osztott ki díjat, ugyanakkor az elismerést két irodaház is elnyerte - közölte a főpolgármester. "Egyik szemem sír, a másik nevet" – fogalmazott Demszky Gábor, s hozzátette: sajnálja, hogy a zsűri 2008-ban nem talált nívódíjra érdemes épület-rehabilitációt, ugyanakkor a főváros építészeti arculatát karakteresen meghatározó irodaházak között kettő is méltónak bizonyult az elismerésre.  Kopaszi gát – Budapest XI. Kopaszi gát
Öböl XI. Kft. / dr. Zala László és Szalay Zoltán Budahold Kft. / Niederländer Pál és Mátay Éva Attraktív kert Bt. / Ivicsics János T2.a Építész Iroda Kft, / Turányi Gábor, Turányi Bence és Mórocz Tamás
Kategória: egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás
Értékelés: „Fűre lépni szabad!”
A Kopaszi gát földnyúlványán az épületsor követi a spontán kialakult eredeti beépítés pavilon-jelleg hangulatát. A „csupán” zöldterület beépítése megelőzi az idény-jellegű „pavilonosodást”, így egész évben használható megoldásra ad kulturált építészeti javaslatot. Sajnálatos, hogy a kész épületeknek csak ilyen kis része funkcionál – a part életében fontos lenne az aktív működésük.
Az építészeti koncepció alapját egy szabadon használható váz- és burkolatrendszer képezi, amely formában és nagyságban különböző vendéglátó és szolgáltató létesítményeket tud befogadni.
A tartószerkezet egyedi acél pillérváz szerkezet és előre gyártott faváz szerkezet. Az alapozás vasbeton lemezalap tömörített kavicságyon. A födémek acél trapézlemezen kialakított vasbeton lemezek. A lépcsők szerelt acél szerkezetek. Az épületek merevítését vasbeton pengefalak és acél andráskeresztek biztosítják.
A homlokzatok hőszigetelt, szerelt rétegrendű homlokzati falszerkezetek, belső oldalon párazáró fóliával, gipszkarton burkolattal, külső oldalon ásványi szálas hőszigetelés és átszellőztető légrés elé szerelt felületkezelt Finnforest fatáblás homlokzat burkolattal vagy Thermo-wood hőkezelt fenyő deszkaburkolattal. Ebbe a hőszigetelt, pórszórt felületkezelésű alumínium szerkezetű nyílászárók (Wicona) harmonikusan illenek.
A járható tetőterasz részen a tetőszerkezet hőszigetelt, járható, fordított rétegrendű lapostető, Thermowood hőkezelt fenyő deszkaburkolattal. A tetőfedésnél korcolt rendszerben kialakított Prefa festett alumínium lemezfedés.
Belső kialakítás flexibilis, amely jelenleg még nincs kiépítve. Könnyűszerkezetes (gipszkarton) válaszfalak igény szerint tetszőlegesen berendezhetők. A közmű (víz, csatorna, elektromos) beállások és csatlakozások kiépítve, fan-coil hűtés helye előkészítve a tetőteraszon.
A közösségi terek és az azt nem beépíteni, hanem kiszolgálni vágyó építés példaszerű alkotása előtt állunk. A város számára fontosak az ilyen „kísérletek”, ahol a fejlesztő és az építész együttműködéséből az ott élők számára „jó helyek” keletkeznek, emellett gondolatiságukkal és igényességükkel a város arculatát gazdagítják.
A Kopaszi gát épületegyüttesét az „egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás” kategóriában Építészeti Nívódíjra érdemes.  Semmelweis Egyetem, Oktatási Központ Budapest, IX. Tűzoltó u. 22. tömb
Noll Tamás építész vezető tervező
Madzin Attila építész vezető tervező
Csavarga Rózsa belsőépítész vezető tervező
Mázsa Ákos kivitelezési termelési igazgató
Molnár Kornél fejlesztési projektvezető
Kategória: közhasználatú vagy közösségi célú intézmény
Értékelés: Az egyetemi épület a ferencvárosi rehabilitáció legnagyobb beruházása, amely mintegy 15 éve szerepel az elképzelések között. A 2002-ben készült szabályozási terv meglehetősen pontos előírásokat fogalmaz meg az épülettel szemben, melyeket a terv készítése során példamutatóan figyelembe vettek a tervezők. Így létrejött a szabályozási terv szerinti új tér (Vendel-tér), a tömbbelsőben az észak-déli irányú gyalogos passzázs, a Tűzoltó utcai zártsorú csatlakozás a megmaradó épületsorhoz.
A tervezés legnagyobb nehézségét nyilván a hatalmas épülettömeg környezetbe illesztése jelentette, annak ellenére, hogy a Vendel és a Tűzoltó utca felől is nagyobb tömegű épületek határolják az egyem számára kijelölt területet (iskolák, és a volt Forte-labor lepusztult, terror-támadást idéző épülete). A megvalósult Oktatási Központ minden nézetből megfelelő látványt nyújt, sehonnan nem tűnik túldimenzionáltnak. A Thaly Kálmán utca felől az előreugró párkány takarja a felső szinteket, így az épület alacsonyabbnak tűnik. A Tűzoltó utcában a szomszédos épülethez történő zártsorú csatlakozás megoldása mintaszerű. Az épület keleti oldalán, a gyalogos passzázs felé néző, jól tagolt homlokzat alkalmazkodik a környezet beépítéséhez.
Az Oktatási Központ alaprajzi szervezése világos, áttekinthető. A három belső udvart határoló keresztirányú szárnyak logikus rendszert alkotnak. Az üveggel határolt belső udvarok térhatása kellemes. A közterülethez kapcsolódó „fél-publikus” tér, a több szintet átfogó aula nagyvonalú megoldás, amely alkalmas a nagy forgalom fogadására, de intim hangulatú, kisebb tereket is tartalmaz (büfé-szigetek, galéria).
Az épület anyaghasználatát a visszafogott elegancia jellemzi. A külső kőburkolat jól illeszkedik a környező iskola-épületek tégla-architektúrájához, valamint a lakóépületek vakolt homlokzataihoz. A belső térben a nyersbeton, a fa és az üveg a meghatározó. Az aula padlóburkolatára pályázatot írtak ki, a megvalósult megoldás (színes öntött beton) tetszetős, tartóssága, illetve „öregedésének” módja azonban kérdéses, máris látszanak helyenként elszíneződések.  Richter Gedeon Kémiai Kutató- és Irodaépület Budapest, X. Gyömrői út 30-32.
Richter Gedeon Nyrt.
Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda
ZÉ Design Stúdió
KIPSZER Fővállalkozási és Tervező Zrt.
STRABAG MML. Kft.
Kategória: iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület
Értékelés: Magyarország egyik legnagyobb termelővállalata igazi, vizuális kakofóniában majdnem egy egész utcát tölt meg Kőbányán, a Gyömrői út elején. 101 éve először telket vásárolt itt Richter Gedeon, ahol néhány évtized múlva már nemzetközi jelentőségű gyógyszergyár működött. Jobb esetben az érzékelhető fejlődés látványa is lehetne ez, követhető, felismerhető kortörténet, de nem az: mindent behálóznak a csövek, valami felismerhetetlen tervszerűség/tervszerűtlenség, és leginkább a toldozgatás, ez a több évtizedes ipari hagyomány élt túl mindent felújított részletekkel és rozsdaövezetekkel, örökösen újrakezdett, de soha be nem fejezett átalakításokkal.
A cég csak a centenáriumhoz közeledve gondolt valódi fejlesztésekre, így bízták meg a Zoboki, Demeter és Társaik Építészirodát – először némi homlokzat-felújítással, majd egy összefüggő arculati terv elkészítésével.
A zöldmezős fejlesztés első megvalósult épülete ez az iroda- és labortömb (egy megújított cégarculat első lehetséges olvasata) – annak sok-sok előnyével és néhány hátrányával. Egyrészt Zobokiék beépítési terve világos: sávos, funkcionális tagolásban a főútvonalhoz legközelebbi sávban először az irodasáv, mögötte zöldsávval elválasztva előbb az üzemi épületek vonala, majd harmadikként, legbelül a kiszolgáló és energiaépületek sávja.
Az első, impresszionista megközelítésben tehát ez a változatos nyugalom a cég új arca: nem elnagyolt, szögletes és nem tekintély¬elvűen méltóságteljes, inkább racionálisan innovatív, látni benne a rengeteg pénzt és a drága anyagokat, ugyanakkor nyoma sincs semmi hivalkodásnak - funkcionalitásában és méreteiben is a helyén látszik lenni. A helyén van, ugyanakkor pontosan tükrözi is azt, hogy a helyén akar lenni: egyszerre az Üzenet és egy működő épület.
Ez az első megépült tömb lényegében három- illetve négyosztatú épület. Kissé zártabb, konzervatívabb bal szárnyába kerültek a vezetőségi irodák, a jobb oldali, L alakú szárny a labor- és kutatóközponté, a középső, összekötő nyaktag pedig szinte kizárólag az építészeti formáé. Ebben a lényegében lépcsőházban ugyanis - ahonnan még a recepciós fogadóblokkot is kivonták, pedig mások nyilván gondolkodás nélkül idetelepítették volna - egy máskor mellékelem vált főszereplővé.
A szögletes és többségében sötét háttér előtt egy hófehér és hajlékony lépcsővonal tűnik elő a lépcsőház huszonkét méter magas üvegfalának túloldalán, ami a még lebegőbb hatás kedvéért csak az első emeletről indul. Ez a lépcsőszobor, ez a gigantikus forma egyértelműen az épület fő attrakciója (reprezentáció).
Hasonlóan frappáns a laborszárny elosztása is (szigorúan védett kutatótér középen, körülötte a kiszolgáló terek), a homlokzat síkban kissé elfordított monitorablakai pedig tükröződéseikkel sikeresen oldják ezt a képet.  KRÜLL-UNG irodaház Budapest, X. Reményi Ede u. 2.
Krüll-Ung Kft.
Építész Kaláka Kft. /Kalo Emese, Szabó Eszter, Pásztor József,
Kategória: iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület
Díj felosztása: 100% / 0% / 0%
Értékelés: A Krüll-Ung árnyékolástechnikai cég új irodaháza a III. kerület Duna parti szövetének rendkívül heterogén, egységes építészeti karakterrel, stílussal, vagy funkcióval rendkívül nehezen leírható részén helyezkedik el. A sarokhelyzetű épület a kihívások és lehetőségek teremtette, gyakran ellentmondó szempontok egyensúlyának példája. Építészeti minőségével messze kirí környezetétől, mégsem veszi körbe a házat olyasfajta „egzisztenciális” fal, amely a kortárs építészetet a környezetétől eloldja. Noha az épület egy cég saját irodaháza, a rendeltetésébe szükségszerűen benne lévő logó, funkciót, vagyis a cég építészeti reprezentációját rendkívüli önmérséklettel hajtja végre.
Különösen figyelemre méltó ez annak ismeretében, hogy – árnyékolás-technikai cégről lévén szó, ez a tematika nem uralja a házat, mi több, a választott megoldások, anyagok kevéssé a technológia mennyiségéről, mint inkább kreatív használatáról tudósítanak. Az architektúrát a már fentiekben már említett arányos egyensúly jellemzi: noha a részletek, pontosabban azok hiánya egyfajta dobozként engedi a házat értelmezni, ez a dobozszerűség azonnal tektonikává, architektúrává válik a festői rendszer szerint kiosztott nyílásrendszerre pillantva. Rendkívül dicséretes az, ahogy a belsőben a hazai belsőépítészet kísérletező alakjai, így Ivánka András képviselteti magát a lépcsőszerkezettel.
Az árnyékolás, mint az építészet egyik legkézenfekvőbb, ha úgy tetszik legzöldebb klímatechnológiai eleme, az épületgépészetet is meghatározza. Saját, fúrt kútból nyert vízzel végzett fal-, és födémhűtés a hőszigetelések a fenntarthatóság szempontjából is vonzóvá teszik a házat.
Az épületet úgy a tervezés, a kivitelezés, mind pedig a részletek tekintetében olyasfajta konok maximalizmus jellemzi, amely követendő példává emeli a házat a szakmai-, és nagyközönség számára is.  Budafoki Víztorony Budapest, XXII. Kamaraerdei út
Perényi Tamás DLA
Kolossa József DLA
Fővárosi Vízművek Zrt. / Pálfi Imre
Kategória: egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás
Értékelés: A víztorony ma már szinte idejétmúlt létesítménye nagy formálási múlttal rendelkezik, és a különböző korszakokból származó víztornyok mára többször is városképi jellé váltak, még akkor is, ha eredeti funkciójuk megszűnt. Vajon így lesz e ez ebben az esetben is?
A budafoki víztorony formai megoldására a Vízművek országos nyilvános tervpályázatot írt ki, melynek nyertes terve valósult meg a város szélén a Tétényi fennsíkon, a szoborpark közelében, a beépítésre szánt és a védett természeti terület határán. Ez az elhelyezkedés már eleve lehetetlenné teszi, hogy ma vagy később integrálódjon a torony a városszövetbe.
A tervpályázat nyertes tervező csapata ennek ellenére remeket alkotott. A tervezett torony eredeti és új hatalmas formát hozott létre a technológiailag igencsak kötött műszaki létesítményből, amely messziről is látszik és a város sziluettjét gazdagítja inkább, mintsem zavarja.
Az impozáns mű közelről meghökkent és kérdések sorát ébreszti bennünk. Mivel is állunk szemben? Vajon egy hatalmas méretű emlékmű tornyosul fölénk, vagy éppen a jövő olimpiájára készülő Budapest hozta létre az olimpiai lángot tartó kelyhet, vagy egy ufo szállt le a fennsíkon?
Talán a technológiai kötöttségek, talán a túlzott szakági aggodalom talán a városszéli helyzet teszi, de a szoborszerű építmény ma túlságosan is egyedül árválkodik a város szélén, és ehhez méltó vagy éppen méltatlan a környezetének kialakítása is. A technikailag bravúros szerkezeti kialakítás és a nagystílű forma sem tudja ugyanis feledtetni a közvetlen környezet kialakításának ideiglenességét, alulhasznosítottságát. Erre utalnak a tereprendezés hiányosságai, a bejárati rész elnagyolt kivitelezése, a függőleges tartópillér homlokzati alulkezeltsége.
Minden kritikai észrevétel ellenére nagy dolog történt Budapesten. Tervpályázat segítségével került kialakításra egy igen jelentős a városképen is szerepet játszó építmény, méghozzá kimagasló színvonalon. Megvalósítása nemcsak formatervezési, hanem szerkezettervezési és kivitelezési bravúr is. A hatalmas víztározó medence könnyedén illeszkedik az őt tartó „tenyérbe”, aszimmetrikus formálása elősegíti a távolról könnyed megjelenést. Egységes anyaghasználata is hozzájárul ahhoz, hogy a tájba illeszkedő elemként jelenjen meg. Jó lenne, ha őrzését úgy lehetne megoldani, hogy kilátóként is beilleszkedjen a város életébe. | Forrás: | Bp. Főv. Önkormányzata |
Cimkék: Budapest építészeti nívódíja, Budafoki Víztorony, irodaház, Turányi Gábor, Turányi Bence, Mórocz Tamás, Noll Tamás, Madzin Attila, Csavarga Rózsa, Zoboki Gábor, Kalo Emese, Szabó Eszter, Pásztor József, Perényi Tamás, Kolossa József | | Bejelentkezés | | |
| Kapcsolatok | | |
| Hirdetések | | |
|
