 | Kategória |  | |
| | Szerző: | | |
Megjelenés: | 2007-12-13 | |
Állapot: | | |
|
| |
|
 Egy különleges energiatakarékos házat szeretnénk olvasóinknak bemutatni. Egy olyan házat, amely mentes a felesleges sallangoktól és abszolút emberközeli. Nem passzív ház a szó „ortodox” értelmezése szerint, de a passzív házaknál használatos megoldásokat vonultat fel, s ér el vele hasonló eredményt. A ház A Biatorbágyon épült házba a 17 hónapig tartó építkezés után, szeptemberben költözött be az ifjú házaspár, két gyerekkel, ami később kibővült egy cicával és egy kutya tervével. A férj és feleség igényessége a külső és belső tekintetében egyaránt különleges színvonalú házat eredményezett. A ház ura mérnökember lévén különleges érdeklődést és elkötelezettséget tanúsított a legmodernebb műszaki megoldások iránt, elsősorban az energiatakarékosság területén. Olyannyira, hogy szakmai kérdései sokszor a tapasztalt mesterembereket is zavarba ejtették. De nem csak érdeklődött, tervezett és anyagbeszerzőként ténykedett, hanem számos dolgot maga épített és szerelt a házon. A ház még nem készült el teljesen, de így az érdekes szerkezeti elemek még jobban látszódnak.    A falszerkezet A ház falszerkezete igazán egyedülálló a családi házas építkezések terén. A hagyományos 38-as hőszigetelt téglafalra a földszinten 10 cm kemény kőzetgyapot, majd 4cm légrést követően, 15cm vastag különálló bontott-tégla fal kerül. Az emeleten 12 cm kemény kőzetgyapotra vékony vakolat, majd színezés került. A földszinten külső és belső téglafalat 30cm-es acél rögzítő pálcák fogják egymáshoz, s ezek tartják a kőzetgyapotot is, amit az emeleten ragasztás is segít. A falak közti légréteg célja nem csak a szigetelés, hanem a nyári hűtés is. A levegő ugyanis alulról felfele áramolni tud a külső fal mögött, ami nyáron hűti a belső szerkezeteket. A tető megoldása is ehhez hasonlít. A faszerkezet alatt szintén légrések vannak, aminek köszönhetően nyáron mozog a padláson a levegő. Ezt a megoldást nevezik hidegpadlásnak.
A kőzetgyapot páraáteresztő és akár közvetlen vakolható is. Ez a falszerkezet a külső határoló szerkezetekre vonatkozó passzívház ajánlást is teljesíti, mivel mind a felső, mind pedig az alsószinten kevesebb, mint 0,2 W/m2K a hőátbocsátási tényezője.
A pince és a földszint monolit vasbeton, az emelet pedig kerámia béléstest födémrendszert kapott. Az emeleti födémen szintén kőzetgyapot szigetelés található, azonban itt 25 cm vastagságban! A nappali feletti födémgerendákra emiatt 5 cm-es staffnikat kellett csavarozni, ami miatt az ácsok igencsak morogtak.
A pincefalak vízszigetelése végett két réteg elasztikus anyag (Villas márkanevű) lett a falakra helyezve. Ez rugalmasságának köszönhetően nem szakad el még akkor sem, ha megcsúszik a föld. Ezen 5cm hőszigetelés majd geotextíliával bevont drain lemez található. A geotextíliának köszönhetően a föld nem tömíti el a drain lemezen lévő vízelvezető nyílásokat.  A nyílászárók A ház minőségi fa nyílászárói háromrétegű üvegszerkezettel készültek, ami a ma elérhető egyik legjobb hőszigetelést adja (k=0,7 W/m2K). Ezek az ajtók-ablakok a három üvegréteg miatt jelentősen nehezebbek a hagyományos szerkezeteknél, így különleges vasalatokkal vannak felszerelve. Ennek köszönhetően azonban a nagy tolóajtót még a gyerekek is képesek elhúzni. Bár sokat gondolkoztak a külső oldalán alumínium, belső oldalán fa nyílászárókon, ez azonban túl drága megoldásnak bizonyult, s nem is igazán passzolt a ház megjelenéséhez. Végül is a terveken minden nyílászáró fölé tető került, így a fa szerkezetet sokkal kevésbé veszi igénybe az időjárás.
Az építésszel több benapozási tervet is készítettek, aminek köszönhetően az étkező délelőtt, a nappali pedig reggeltől estig napfényben úszik. Nyáron azonban az előtető a direkt napsugárzás útját elzárja, így nem kell megsülni a lakóknak.     A fűtés A ház fűtéséről egy talajszondás hőszivattyús rendszer gondoskodik. A hőszivattyú két talajszondán alapul, amelyek 70m mélyen vannak a földbe fúrva. Felmerült ugyan a vizes rendszerű hőszivattyú is, de azt szintén mélyre kellett volna fúrni (a környéken 33m mélyen van a víz), s ahhoz négy kútra lett volna szükség (kettő a szívó körre és kettő a víz visszapumpálásához). Emiatt az olcsóbbnak tűnő talajszondás megoldást választották. A talajszondákhoz így is bányakapitánysági engedélyre és furattervekre (!) volt szükség. Míg az előbbi 30ezer forintból megúszható, utóbbiért (bár kis túlzással csak pár függőleges vonalból áll) majd 100ezer forintot kellett fizetni. A hőszivattyú vezetékei egy a kertben 2m mélyen elhelyezett osztó-gyűjtőbe futnak össze, amit úgy kell elképzelni, mint egy vízaknát. A házba innen már csak két vezeték jön be.
A rendszer lelke a Stiebel Eltron hőszivattyú. Bár több neves gyártó is képbe került, végül is az döntött a Stiebel Eltron mellett, hogy a teljes rendszer szállítását vállalta. Így nem kellett attól félni, hogy az egyes szállítók majd egymásra mutogatnak, ha esetleg nem klappol minden. De az is mellette szólt, hogy 5 év garancia jár a kompresszorra és két év a vezérlésre. A mostani hőszivattyú jósága 4.5-es, vagyis a felhasznált elektromos energia majd ötszörösét állítja elő fűtőteljesítményként. Mindezt 0 fokos bemenő és 35 fokos előremenő hőmérséklet mellett! A talajkör hőmérséklete azonban még nem csökkent 3-4 fok alá. A szondák állandó 10 fokos talajvízben állnak, amely hőmérséklet a hőkivonás hatására csökken le. A beállítás szerint -5 foknál kapcsol le a hőszivattyú, ami fagyálló folyadékot keringtet. Amennyiben ez bekövetkezne, a fűtőpatronok vennék át a fűtést, ami hagyományos elektromos fűtést jelent. De erre valószínűleg nem lesz szükség a ház különleges szigetelésének köszönhetően.
A hőszivattyú hője padlófűtésen és falfűtésen keresztül melegíti a lakóteret. A vékony csöveket használó, és ebből kifolyóan nagyon egyenletes hőleadást biztosító Meditherm rendszer csak egy téren okoz fejtörést: nevezetesen, hogy ezidáig nem lehetett tudni, hogy hol futnak a falban a vezetékek, ezért a háziak nem is mernek a falba fúrni. A fürdőben ezért még a zuhanyrózsa sem került fel. Bár lehetett vásárolni a rendszerhez hőérzékeny papírt, ami elvileg a hőmérséklet alapján kimutatja a csövek helyét a falban, de az idén maximálisan 28 fokos keringő víz hőmérséklete még nem volt elég ahhoz, hogy látszódjon az érzékelőn a vezeték. Különösen a fürdőszobában probléma ez, ahol a csempe még szét is szórja a meleget. A rendszerhez kiépített különleges vezérlésnek köszönhetően minden helység fűtése külön vezérelhető, az egyes szobában található termosztátok segítségével. Így a minden helységnek egyedi hőmérséklet állítható be.
A hőszivattyú gondoskodik a melegvíz előállításáról is. Így a lakásba a gáz be sem lett vezetve. Mivel a hőszivattyúkhoz külön fogyasztásmérőt szereltek fel, így a fogyasztást pontosan tudják követni. Az első két hónap tapasztalatai igen kedvezőek. Az egy hónapos kemény fűtési szezonban mindössze 500 kW volt a szivattyú teljesítményfelvétele, ami a 160m2 fűtött lakótért nézve a gázfűtés költéségének a töredéke.
A legmodernebb technika után a legősibb is meg fog jelenni a házban. A hagyományos púpos-padkás kemencének már elkészült a kéménye. A kemence zárt kandallóbetéttel készül, és a nappalit fogja melegíteni. Padkája ideális hely lesz a cicusnak és az egész családnak.   Szellőzés A szellőzőrendszer még nincs teljesen kész, de már látszódnak a szerkezeti elemei. A friss levegőt a szabadból veszi: egy speciális, antibakteriális bevonatú csővezetéket fektettek le a kertben 2m mélyen, s ezt vezették ki a felszínre. A beszívott levegő így a földben – az évszaktól függően – lehűl, illetve felmelegszik, majd egy hőcserélőbe kerül, ahol télen az elszívott levegő hőmérsékletét veszi át. A szellőzőrendszer csövei a lakásban az egyéb csövek mellett, vagy a függőleges sarkokban, illetve – ahol nem volt más lehetőség – az állmennyezet alatt vannak elvezetve. A levegőbefúvás a lakószobákban történik, az elszívás pedig a vizes helységekben. Az elszívás az egyes helységekben található elszívó nyílások változtatásával vezérelhető (a nyílásokon lamellás „ajtó” található), a páratartalomtól és a helység használatától függően, automatikusan és manuálisan egyaránt. Maga a szellőző gép a pincében kerül elhelyezésre.
A szellőzőrendszer, ha teljesen elkészül, folyamatosan friss levegőt biztosít a lakásban, méghozzá a hagyományos szellőztetéssel összehasonlítva nagyságrendileg kevesebb hőveszteséggel.  A hűtés A szellőztetés nem csak télen, hanem nyáron is igen hasznos, mert a befújt levegő ekkor hűvös. A kinti meleg levegőt a rendszer ilyenkor a talajhőcserélőn keresztül lehűti, és ezzel hűti a házat is. Ha a szellőzőrendszer nem tudná teljesen ellátni a hűtési funkciót, akkor sincs minden veszve. A hőszivattyús rendszer úgy lett kiépítve, hogy alkalmas hűtésre is. Ekkor a hőszivattyú a talajszondákon keresztül hideg vizet szív fel a talajból, s ezt keringetni a falakban (a padlóban nem).
Mivel a szellőző rendszeren keresztüli hűtés gazdaságosabb, így az az elsődleges hűtési mód, a hőszivattyús pedig a kiegészítő berendezés a kánikula esetére. Hagyományos klímarendszer e mellett nem szükséges, így az nem is készült a házhoz. Napkollektorok A tervezett napkollektorok egyelőre nem kerültek beszerzésre és elhelyezésre. A fűtésrásegítéshez igen sok (17) napkollektor lenne szükséges, amire nincsen hely és a megtérülése is kétséges. Így a napkollektorokat csak a melegvíz előállításának segítése végett tervezik felszerelni. Rettenetes mesterek Minden óvatosság és körültekintés ellenére az építkezők nem tudták elkerülni a kontárokat. Az első kőműves ablakpárkánya befele lejtett, az ablak körüli dísztéglákat pedig összevissza rakta fel. Az emeleti falak vakolása közben ugyanez a „mester” azt mondta, neki nem kell a földszint feletti tetőkinyúlásokra már feltett cserepeket letakarni, mivel ő „tud vigyázni”. A nagy „vigyázás” eredménye kétségbeejtő lett. A vakolattal úgy összefröcskölte a cserepeket, hogy mindet le kellett szedni. A cserepeket ezt követően magas nyomású vízzel, kefével és savval is próbálták megtisztítani, de míg az előbbi kettő nem távolította el a vakolat hagyta foltokat, az utóbbi elszínezte a csempe anyagát. Így ezek az Olaszországból hozatott gyönyörű és drága cserepek sitté váltak. Ha „szerencséjük van” a ráhagyással történt vételnek köszönhetően nem kell majd utánrendelni, de ha igen, az több hónapos szállítást fog jelenteni, s ki tudja nem lesz-e árnyalatnyi különbség a cserepekben.
Ezt követően egy becsületes építési vállalkozóra leltek, aki minden szabályt betartott. Az emberei munkaviszonyban, bejelentve dolgoztak, szabadságot, munkaruhát, védősapkát kaptak. Ami sajnos különlegességnek számít ezen a területen. Ez a vállalkozó azonban a nagy nyomás következtében kiborult, s mára az ipart is visszaadta.
A különleges gépészeti megoldásokba szintén több mester bicskája beletörött. A szellőzőrendszer – bár meg volt tervezve – túl bonyolultnak bizonyult az átlagos szakemberek számára. Nem túl bizalomerősítő, amikor a mester fejcsóválva nézi a terveket, s fejvakarva morfondírozik: - majd meglátjuk, hogyan csináljuk – mondja. Aztán az emeleti áttöréseket készítve a fél plafont lebontja, és a 110-es idomokhoz 160-as csöveket vezetett át a födémen.   Mit csinálnának másképpen? Végül is a ház elkészült, ha nincs is még teljesen kész. A földszinti falról a szigetelés és a dísztégla még hiányzik, s a szellőztetés sem üzemel még. Bár a különleges gépészeti megoldások megtérülése hosszú idő, cseppet sem bánják az ebbe fektetett pénzt és energiát. Jó érzés egy olyan házban lakni, ami nem szennyezi feleslegesen a környezetét és nem generál extrém fűtésszámlákat még a leghidegebb napokon sem.
Ha lehetne, mindössze három dolgot csinálnának másként:
Legfőképpen nem lakóparkban vennének telket! Ugyanis annyira felmentek a telekárak, hogy a 220-250 négyszögöles telkekre idéntől zsinórban 4 lakásos társasházakat terveznek és húznak fel. Emiatt a környék fokozatosan veszti el családi házas jellegét és kezd egyfajta „lakótelepi” karaktert felvenni, csak a szükséges infrastruktúra nélkül (tömegközlekedés, parkolás, iskola, eü ellátás stb.). Mivel a telkek nem nagyok, és a tervezőknek meg kell oldania lakásonként kötelezően 2 gépkocsi elhelyezését, mélygarázst építenek, de annak a családi házhoz méretezett kis telken nem tudnak elég széles lejárót beszorítani, így ugyan teljesítik az előírásokat, de az a lakóknak a garázs így teljesen használhatatlan. Az emberek, még normál környezeti viszonyok esetén sem tudnak leállni a kocsikkal. Ezek így az utcán állnak, olyan zsúfoltan, mint a belvárosban, csak az ottaninál keskenyebb utakon. Ezek olyan új tendenciák, amivel az építtetők a telekvásárláskor nem számolhattak. A jelenlegi állás szerint a lakóparkban már csak a telkek 10%-ára fog családi ház épülni. Kezd itt is megvalósulni az a zsúfoltság, ami elől kiköltöztek Budapestről.
Ezen kívül a kemence beépítése az, amit másként terveznének: úgy hogy ne csak a nappalit, de a fal másik oldalán lévő helységeket is fűtse.
És végül, amit másként csinálnának, az étkező teraszajtaja, az egyetlen nyílászáró, ahonnan lemaradt a redőnyt. Az árnyékolás miatt valóban szükségtelen lett volna, de belátás miatt most már oda is tennének.
Ráadásként és csattanóként érdemes megemlíteni, hogy ma már arra is jobban figyelnének, hogy a betonterasz se pont a házból kivezető csőnyílások fölé legyen felhúzva. A hőszivattyú rendszer kiépítésének ugyanis egy érdekes – előre nem tervezett – mozzanata volt, amikor a csövek helyét a házból az osztó-gyűjtőig sűrített levegővel fúrták ki a terasz betonja alatt, a földben. A mai technológia mellett azonban ez a baki sem okozott megoldhatatlan nehézséget. A különleges fúrást egy nagyteljesítményű kompresszorral felszerelt autóról oldják meg igen gyorsan. | | Bejelentkezés | | |
| Kapcsolatok | | |
| Hirdetések | | |
|
