 | Kategória |  | |
| Mit érdemes tudni az ingatlan-adásvételről? | |
|
| Szerző: | | Cégnév: | | Megjelenés: | 2008-10-22 | |
Állapot: | | |
|
| |
|
 Mi az adásvétel? Az adásvétel egy olyan szerződés, melynél fogva az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és neki azt birtokba adni, a vevő pedig ezért vételárat fizetni és a dolgot átvenni. Láthatjuk, hogy mindig ellenérték fejében szerezzük meg a tulajdonjogot, ami mindig pénz (ha nem az lenne, cseréről volna szó). Ingó dolgok esetében a szerződés megköthető szóban, írásban, és ráutaló magatartással is (gondoljunk csak a bolti vásárlásokra), de ingatlanok esetében érvényességi követelmény az írásbeli forma. A szerződést mindkét félnek alá kell írnia, de nem feltétel, hogy ez egyetlen okiratban történjen. Ahhoz, hogy az ingatlan tulajdonjogát a vevő megszerezze az érvényes adásvételi szerződésen túl szükséges, hogy az ingatlant az eladó birtokba adja, és a tulajdonosváltozást a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. E feltételek teljesülése esetén kerül át az ingatlan a vevő tulajdonába. Mi az, ami fontos, hogy a szerződésben szerepeljen? A szerződés létrejöttéhez szükséges, hogy a felek a lényeges, illetve bármelyikük által lényegesnek tekintett kérdésekben megegyezzenek. Kivételt képeznek azok a kérdések, melyeket jogszabály rendez, ezek ugyanis a szerződésben történő rögzítés nélkül is vonatkoznak ránk.
Az írásba foglalt szerződésben a lényeges pontoknak kell benne lennie, tehát tartalmaznia kell a feleknek, az ingatlan és a vételár megjelölését, valamint annak kifejezését, hogy adásvétel történt. A vételár a felek alkujának eredménye. A kialakult szokások alapján az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket, míg a szerződéskötési költségek, a tulajdon-átruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei pedig a vevőt terhelik. Ettől azonban a felek megállapodása eltérhet, a költségek viselését másként is rendezhetik.
Az eladó köteles a vevőt az ingatlan lényeges tulajdonságairól és a vele kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a rá vonatkozó esetleges jogokról és terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.
Az eladó az adásvételi szerződés alapján szavatol azért, hogy más (harmadik, kívülálló) személynek nincs olyan joga a dolgon (ingatlanon), ami a tulajdonjog megszerzését korlátozza vagy akadályozza. Ezt nevezzük jogszavatosságnak. Ha valamilyen teher vagy más körülmény, jog (pl. haszonélvezet, jelzálog, vagy akár egy bérlő) akadályozza a szerződés alapján történő teher- illetve akadálymentes tulajdonszerzést, az eladót fel kell hívni, hogy ezt szüntesse meg, az akadályokat hárítsa el. Ha ez nem történik meg, a vevő végső soron elállhat a szerződéstől, vagyis azt az állapotot kell helyreállítani, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Ezen felül a vevő kártérítést is követelhet. Mi az a tulajdonjog fenntartás? Amennyiben az ingatlan teljes vételárát a vevő nem tudja egy összegben kifizetni, abban az esetben az eladó érdekeinek védelmében gyakori a tulajdonjog fenntartással történő eladás. Ez annyit jelent, hogy az eladó legfeljebb a vételár teljes összegének megfizetéséig fenntartja magának az ingatlan tulajdonjogát. Tehát az addig nem száll át a vevőre. A vevő az ingatlant addig nem idegenítheti el, nem is terhelheti meg. A tulajdonjog fenntartással történő eladás csak az adásvételi szerződés megkötésekor és csak írásban kötheti ki. Ki készítse el a szerződést? Mint azt az elején említettük, ahhoz, hogy tulajdonjogot szerezhessünk frissen vásárolt ingatlanunkon, szükséges a földhivatali, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is. Ezen bejegyzéshez viszont nemcsak az érvényes adásvételi szerződés szükséges, hanem ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés vagy közokirati forma is. Ez azt jelenti, hogy ingatlan-adásvételi szerződésünket legtöbb esetben ügyvéd készíti, hiszen komoly ügyről van szó, és senki nem szeretné, ha kellemetlen meglepetések érnék több millió forint kifizetése után. Megengedett, hogy ne a teljes vételár szerepeljen az adásvételi szerződésben? Természetesen nem. A szerződésnek mindig a felek közötti valós megállapodást kell tükröznie, tehát a teljes vételárnak szerepelnie kell. Miután az ingatlan adásvételi szerződést ügyvédnél, vagy közjegyzőnél kell elkészíttetnünk, a jogi képviselő nem is teheti azt meg, hogy ne a teljes vételárat rögzítse a szerződésben. Egyrészt, ha nem a teljes vételárról szól a szerződés, azzal akár bűncselekményt is megvalósíthatnak a felek, másrészt pedig törvényes, jogszerű eszközökkel ettől kezdve nem lehet azt biztosítani, hogy akár az eladó, akár a vevő jogszerűen felléphessen, ha a másik fél esetleg nem szerződésszerűen teljesít. A jogi képviselő feladata, hogy mindig a jogszerű eszközöket alkalmazza egy-egy szerződés megkötésekor. | | Bejelentkezés | | |
| Kapcsolatok | | |
| Hirdetések | | |
|
