 | Kategória |  | |
| Tovább csökkent a lakásépítési hajlandóság | |
|
| Szerző: | | |
Megjelenés: | 2010-07-29 | |
Állapot: | | |
|
| |
|
 2010 első félévében 9 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 10 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első félévében volt. A befejezett lakásépítkezések száma két régióban közel felére, további háromban kétharmadára csökkent. Még inkább gyengült az építési szándék: az új engedélyezések 5 régióban felére-egyharmadára csökkentek. Csak a fővárosban kértek ugyanannyi engedélyt ebben a félévben, mint az előző év azonos időszakában. Az új építési engedélyek éves száma 2004 óta – változó intenzitással – csökken. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 eddig eltelt negyedéveiben a visszaesés gyorsulni látszik: az első negyedévben 30, a másodikban 50 százalékos a csökkenés. A használatba vett lakások száma – szemben a 2008 és 2009 közötti növekedéssel – az első negyedévben 26, a másodikban 41 százalékkal csökkent.
2010 első hat hónapjában hozzávetőlegesen annyi lakást vettek használatba, mint a 2000-es évek elején, az építési konjunktúra élénkülése előtt. A válságot tehát már nem csupán az építkezési szándékok fokozódó gyengülése jelzi, hanem a használatba vett lakások adatai is (egy lakóépület átlagos kivitelezési ideje két év, az engedély kiadásától a használatbavételig pedig átlagosan 2,7 év telik el, ezért az új lakások építésének statisztikája később érzékeli a konjunktúra változását).
A legnagyobb lakásépítő a főváros, ahol az év első felében a használatba vett lakások száma ugyan 38 százalékkal csökkent, de országos részaránya így is 30 százalék (a közép-magyarországi régióban épült a lakások 55% százaléka). A jelentősebb építtetői csoportok részesedése azonos mértékben apadt, így – 2009 első félévhez hasonlóan – körülbelül fele-fele arányt képviselt a lakosság és a vállalkozások csoportja, míg önkormányzati lakás mindössze 14 épült (0,2%).
A kivitelezésben az építőipari vállalkozások súlya tovább nőtt (arányuk már 86%), miközben a lakossági házilagos kivitelezés részaránya 2 százalékponttal csökkent. A kislakások egyharmados hányada változatlannak tekinthető. Az új lakások átlagos alapterülete 92 m², 3 m²-rel nagyobb, mint 2009 első hat hónapjában.
A lakásépítések számának átlagosan egyharmados visszaesése valamennyi településtípusra érvényes, s ugyanez jellemző Közép-Magyarország, valamint Nyugat- és Dél-Dunántúl átlagára is. Ettől eltér a közép-dunántúli régió, ahol a csökkenés mértéke csak egyötödnyi, az alföldi régiókban viszont az adat csaknem megfeleződött. Az előző év azonos időszakához képest az új engedélyek száma a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön csaknem egyharmadára esett vissza. A fővárosban a kiadott építési engedélyek száma az első félévben – az első negyedévi emelkedésnek köszönhetően – stagnált, de a második negyedévben már itt is 30 százalékos csökkenés mutatkozott.
381 új üdülőegységet vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint 2009 első félévében. Az új üdülők 77 m²-es átlagos alapterülettel épültek. 242 üdülőépületben 288 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 56 százalékos visszaesést jelent.
943 lakás szűnt meg, 46 százalékkal kevesebb, mint 2009 első félévében. Átlagos nagyságuk 72 m² volt. Az elsősorban avulásra és új lakás építésére visszavezethető megszűnések döntő hányada már nem a főváros, hanem a többi város lakásállományát érintette (51%). A szóban forgó lakások közül összesen 700 volt magántulajdonban, ebből 400 volt városi. A megszűnt önkormányzati lakások száma (146) a felét teszi ki a 2009. első félévinek.
A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 950 ezer m² lakóépület és több mint 1 millió 560 ezer m² nem lakóépület beépítését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 40 százalékos visszaesést jelent 2009 első félévéhez képest, a nem lakóépületeket illetően azonban a csökkenés jóval mérsékeltebb, 8 százalékos. A lakóépületek kategóriájában a legnagyobb arányú visszaesés az egylakásos lakóépületeknél tapasztalható: ebből a típusból alig fele annyi alapterületet terveznek beépíteni, mint a bázisidőszakban. A nem lakóépületek körében a tervezett kereskedelmi épületek hasznos alapterülete 55 százalékkal kisebb, mint 2009 első félévében. A mezőgazdasági és ipari épületek tervezett alapterülete 2009 első félévéhez viszonyítva nőtt, az előbbi jelentős mértékben. | | Bejelentkezés | | |
| Kapcsolatok | | |
| Hirdetések | | |
|
